2025.04.21.
2025. április 21-én, húsvéthétfőn meghalt a katolikus egyház feje. Ferenc pápa halála után beállt a széküresedés, átmeneti állapot lép életbe. Azt, hogy ez mi mindent jelent, a cikkünkben olvashatod.
Meghalt Ferenc pápa, ezért a Vatikánban, illetve az egész katolikus egyházban átmeneti állapot lép életbe az új egyházfő megválasztásáig. Mihamarabb össze kell hívni a konklávét. A katolikus egyház feje nem csupán vallási vezető, hanem Vatikán államfője is.
Forrás: LightRocket
Ferenc pápa halála után beállt a széküresedés
Érszegi Márk Aurél, Vatikán-szakértő a Borsnak elmondta: „a római pápa halálával beáll a széküresedés, a vacantia sedis. A pápa Péter apostol utóda, Róma püspöke, vagyis egy hivatal betöltője. Amikor meghal, ezt a hivatalt nem tölti be senki. Egy különleges jogrend lép életbe, ami főleg az egyház központi kormányzására vonatkozik. Hogy ilyenkor a Vatikánban kinek, mit kell tennie, azt részletesen szabályozták. Ennek az a célja, hogy az új pápát mihamarabb megválaszthassá” – magyarázta Érszegi.
Ezek az első lépések miután meghalt a pápa
„Legelőször az elhunytnak megadják a végtisztességet, mégpedig tanújelét adva a feltámadásba vetett hitnek” – mondta a szakértő. Az egyház hosszú időn keresztül megtartotta azt a hagyományt, hogy a pápa halálának megállapítása a pápai állam második legmagasabb rangú tisztségviselője, a camerlengo feladata volt. Ez egy szimbolikus cselekedettel történt: a camerlengo háromszor megérintette a pápa homlokát egy ezüstkalapáccsal, miközben a keresztnevén szólította őt. Ha nem érkezett válasz, akkor hivatalosan is bejelentette a halál beálltát. Ez a szertartás ma már nem része a hivatalos eljárásrendnek, mivel a jelenlegi szabályozások nem írják elő. A halál tényét ma már orvosok állapítják meg, ezután azonnal megkezdik az imádságot a pápa lelki üdvéért, és értesítik a bíborosi kollégium dékánját, a camerlengo bíborost, valamint a pápai szertartásmestert, akik mind fontos szerepet töltenek be a további teendők szervezésében. A pápa halálát követően azonnal megsemmisítik a halászgyűrűt, amely nem csupán egy ékszer, hanem a pápa pecsétgyűrűje is, amellyel hivatalos dokumentumokat hitelesített. A gyűrű megsemmisítése kulcsfontosságú, hogy senki ne élhessen vissza vele. Nevét onnan kapta, hogy Jézus Pétert "emberhalásszá" tette, és a gyűrű ezt a szimbolikát idézi” - nyilatkozta Érszegi.
Most, hogy Ferenc pápa meghalt, székhelye megüresedik, az állami hatalom ideiglenesen a bíborosi kollégium kezébe kerül, mivel a Vatikán uralkodó nélkül marad. Bizonyos döntések meghozatala kizárólag a pápa hatáskörébe tartozik – ilyen például az új püspökök kinevezése –, így ezek a tevékenységek szünetelnek a megválasztásáig. Ferenc pápa halála után azonban az élet nem áll meg. Vannak olyan ügyek, amelyeket pápa nélkül is tovább kell vinni, például a szentszéki bíróságok működését. A házassági semmisségi ügyekben például a Rota Romana hoz döntést, amelyeket a pápának nem szükséges külön jóváhagynia. A pápaválasztó konklávé idején régen különböző módszerekkel próbálták gyors döntésre bírni a bíborosokat: az első napokban még rendesen étkezhettek, de ha elhúzódott a választás, az ellátás fokozatosan csökkent, végül csak kenyér és víz járt nekik. Ma már nem alkalmazzák ezt a módszert, de a napi szavazások száma továbbra is szabályozva van.
Ha megvan az új pápa, fehér füst jelzi a döntést
Kezdetben kétharmados többség szükséges az új pápa megválasztásához, később pedig már csak a két legtöbb szavazatot kapó jelölt közül lehet választani. Minden szavazást füstjelzéssel zárnak: ha nem sikerül pápát választani, a szavazócédulákhoz nedves szalmát tesznek, így fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből.
- Ha megvan az új pápa, fehér füst jelzi a döntést. A füst színét ma már vegyi anyagokkal biztosítják, hogy jól megkülönböztethető legyen.
- A megválasztott pápát igyekeznek mielőbb bemutatni a Szent Péter téren összegyűlt híveknek.
- Mielőtt az erkélyre lépne, három előkészített fehér reverenda közül választja ki a méretének megfelelőt. A hagyományos piros körgallért, a mozettát is kikészítik, bár például Ferenc pápa úgy döntött, nem viseli azt.
Érdekesség, hogy a jog szerint a bíborosok nincsenek kötelezve arra, hogy saját soraikból válasszanak pápát. Elvileg akár egy hithű laikust is megválaszthatnak Róma püspökévé. Ilyen esetben gyorsan felszentelik: előbb lektorrá, majd akolitussá, aztán diakónussá, pappá és végül püspökké. Bár a gyakorlatban az utóbbi évszázadokban nem fordult elő ilyen eset.
