Az életedet kockáztatod, ha erre a szigetre tévedsz: egy elszigetelt törzs tagjai mindenkit kivégeznek, aki a közelükbe kerül

Nagyjából 100 és 200 közé tehető az elszigetelt törzsek száma. Legismertebb képviselőik az agresszív szentinelézek, akik ádázul védelmezik otthonuk háborítatlanságát. Vajon érdemes lenne a civiliációhoz kapcsolni ezeket a törzseket?

Melyek a legismertebb elszigetelt törzsek, népcsoportok?

Közel 10.000 főre becsülik az elszigetelt törzsekben élők létszámát világszerte, ám ez a szám jóval magasabb is lehet. Legismertebb képviselőik a paraguayi Ayuero nép, a perui Mashco-Piro törzs, a Brazília és Venezuela határán élő Moxihatetema emberek, Pápua-Új Guinea 40 elszigetelt törzse, valamint az Indiai óceánon élő szentinelézek

Mind közül talán a szentinelézek élvezik a legnagyobb figyelmet, mivel minden, velük kapcsolatba lépni kívánó emberrel végeznek, legutóbb 2018-ban egy misszionáriussal. Ezeket a törzseket a kihalás fenyegeti, ami ellen még a kormányok intézkedési sem nyújthatnak védelmet.

A nemes vadember eszméje

Az ilyen törzseket gyakran kötik össze a „nemes vadember” eszméjével. A Rousseautól származó teória szerint az ember születésétől fogva jó, csak a civilizáció rontja el, amit az elszigetelt, olykor primitív népekbe projektálnak. Amellett, hogy ez nem teljesen igaz, ez a nézet jelentősen romantizálja az elszigetelt törzsek életmódját, ami elbagatellizálja valós problémáikat és ledegradálja őket.

Miért rejtőzködnek ezek az őshonos népek?

Nem hagyományőrzés, sokkal inkább a túlélés és józan ész vezérli ezeket a népeket. Számos esetben korábbi külső támadás, misszionáriusokkal való kellemetlen incidens okán döntenek úgy, hogy inkább elzárkóznak a külvilágtól. A rossz élmény aztán generációkon keresztül öröklődik, mire az utolsó ember is meghal, aki találkozott a külvilággal. Ez magyarázat lehet a Szentinel-sziget lakóinak agresszivitására.

Kihalás fenyegeti a törzseket?

Más emberektől ugyan képesek lehetnek megóvni a kormányok ezeket a törzseket, a klímaváltozás, természeti katasztrófák és globális felmelegedés hatásaitól azonban nem. Például a szentinelézeknek otthont adó Észak Szentinel-sziget legmagasabb pontja csak 122 m, így a tengerszint emelkedése beszűkítheti életterüket.

Az elszigeteltségnek is megvannak a hátrányai: ha a törzs endogám, tehát törzsön belüli házasságokat köt, akkor a csoport genetikai képe nem frissül, így fogékonyabba lesznek a betegségekre.

Miért ne vegyük fel a szentinelézekkel a kapcsolatot?

Minden rizikó ellenére sem érdemes felvenni a kapcsolatot ezekkel az elszigetelt törzsekkel, amire talán a szentinelézek szolgáltatják a legjobb példát. Ezek a népek kis, elszigetelt terülten élnek, így jellemzően nem akadályozzák a mezőgazdaságot, a kormányoknak pedig túl sok pénzébe kerülne a kapcsolatfelvétel, integráció.

Azonban a szentinelézek szempontjából is értelmetlen lenne az integrálódás, mert nem immunisak az idegen betegségekre, ráadásul minden ilyen kísérlet a nyelv és kultúra kihalását veszélyezteti. Eddig háborítatlanul élik életüket a szigeten, asszimilálásukkal viszont inkább a civilizáció, kapitalizmus negatív oldalát kapnák. Így mindenki számára az az előnyös, ha hagyjuk őket békében létezni.