4 tanács, amit minden szülőnek érdemes megfogadnia, ha a gyermeke kirekesztve érzi magát

Az anyák és apák legfőbb célja az, hogy boldog, kiegyensúlyozott, magabiztos gyerekeket neveljenek. A mai szülők egyik legnagyobb szomorúsága, amikor azt látják: a gyerekük magányosan üldögél otthon, nem csörög a telefonja, és azok az osztálytársak, akik eddig átjártak, hirtelen eltűnnek. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés: mit tegyél, ha gyereked magányos, és attól tartasz, hogy talán már egy barátja sincs? A jó hír az, hogy vannak szülők, akik képesek úgy támogatni a gyermeküket, hogy közben nem veszik át a problémát, és nem pánikolnak, nem görcsölnek rá. Ezek a szokások segítik a gyerekeket felépülni a társas csalódásokból, és megtanulni a valódi, tartós kapcsolatépítést. 

Mit tehetsz szülőként, ha a gyermeked elszigeteltnek érzi magát?  – 4 bevált lépés, ami tényleg segít 

Íme a 4 legfontosabb szülői stratégia, amely a kirekesztésből való kilábalást rugalmassággá, önbizalommá és szociális magabiztossággá alakítja.

1. Maradj higgadt – a pánik csak ront a helyzeten

Amikor a gyerek azt mondja: „nincs barátom”, a legtöbb szülő ösztönösen megijed. Pedig a pánik a lehető legrosszabb reakció. A gyerekek ugyanis a mi érzelmeinkből tanulnak, ha azt látják, hogy kiborulunk, az ő szorongásuk csak nő. A nyugodt jelenlét viszont biztonságot ad.
A szakértők szerint a kulcs az érzelmi önszabályozás modellálása: mielőtt leülnél a gyerek mellé, vegyél pár mély levegőt. Ha félelemből kezdesz el beszélni, ő vagy elmenekül, vagy teljesen bezár. Egyik sem segít abban, hogy társas kapcsolatokat építsen.

2. Kérdezz okosan – hallgasd őt figyelmesen

A szülők nagy hibája, hogy rögtön faggatni kezdik a gyereket: „Mi történt?”, „Mit mondtak?”, „Miért nem hívtak?”. Ez csak fokozza a stresszt.
A magabiztos gyerekeket nevelő szülők inkább finom, nyitott kérdéseket tesznek fel:
– „Nem láttam mostanában a barátaidat. Te hogy érzed magad?”
– „Mit szeretnél ma? Inkább pihennél vagy megkeresel valakit?”
Ez megerősíti az autonómiáját, és megtanítja önállóan kezelni a társas helyzeteket.
A cél: a gyerek biztonságban fejezhesse ki, amit gondol és érez. Ha azt mondja, nincsenek barátai, ne kezdd kritizálni vagy megoldani helyette a helyzetet. Csak próbáld megérteni, mit gondol, mit érez, és te miként tudsz segíteni. 

3. Figyelj az érzéseire – ne próbáld azonnal megoldani

Sokszor mi, szülők rögtön javítani akarjuk a helyzetet: tanácsokat adunk, vagy bagatellizáljuk a fájdalmat („Nem is volt igazi barát”). Pedig a gyereknek ilyenkor nem megoldás kell, hanem megértés. Ne siess tanácsot adni, csak legyél jelen.
Az érzelmi megerősítés egyik legerősebb eszköze, hogy megértést mutatsz. Éreznie kell gyermekednek, hogy nincs egyedül, mellette vagy, figyelnek rá:
– „Nagyon nehéz lehet most neked.”
– „Értem, hogy fáj. Nekem is rosszul esne.”
A kutatások szerint azok a gyerekek, akiket szüleik értő figyelemmel hallgatják meg problémáik esetén, később kitartóbbak, rugalmasabbak lesznek, és magabiztosabban oldják meg a társas konfliktusokat. 

4. Ne légy barátközvetítő – 10 éves kor felett ez többet árt, mint használ

Sok szülő ilyenkor rögtön szervezné a játszódélutánokat, hívogatná a szülőket, üzengetne az osztálycsoportban. Csakhogy a nagyobb gyerekek már maguk akarják kialakítani a társas kapcsolataikat, a túlzott szülői közbelépés rombolja az önbizalmukat.
A támogatás helyes formája:
– Adj neki szabadidőt, hogy legyen motivációja társaságot keresni.
– Írasd be olyan foglalkozásokra, ahol a saját tempójában ismerkedhet.
– Beszélgess vele a barátságok természetéről, ítélkezés nélkül.
Nem minden gyerek szuper-szociális, és ez rendben van. Van, aki csak később találja meg a hozzá illő barátokat. Ha viszont úgy látod, tartósan küzd a társas kapcsolatokkal, érdemes tanár vagy szakember segítségét kérni.

A magány átmeneti, de a belőle tanult készségek örökre megmaradnak

Felnőttként mind tudjuk: a barátságok gyakran próbálkozásokból és kudarcokból épülnek, ugyanígy működik ez a gyerekek világában is. Ha elakadása van a társas kapcsolatok terén a legfontosabb, amit tehetsz, hogy mellette vagy, támogatod, de nem helyette cselekszel. A megfelelő támogatással ezek a nehéz pillanatok erős, szociálisan magabiztos felnőtté formálják. Ha sikeresen kilábal gyermeked önállóan a nehéz helyzetből, a sikerélmény rendkívül megerősíti őt, szárnyalni fog. 

Ha olvasnál még a témában, ajánljuk további cikkeinket: