Kutatók megfejtették a titkos számot: valójában csak ennyit kellene dolgoznunk naponta

A produktivitás kutatások egyik meghatározó alakja, Alex Pang úgy véli, hogy az emberek naponta körülbelül öt órán keresztül képesek valódi, koncentrált szellemi munkát végezni. Ennél többet elvárni tőlük egyszerűen nem reális. Ez az az időintervallum, amikor még kreatívak, frissek vagyunk, és hatékonyan tudunk döntéseket hozni. A munkaórák száma sok mindent befolyásol.

A munkaórák csökkentése valójában fejlődést hozna

A Cosmopolitan holland kiadásában megjelent cikk szerint a tudomány mást mond: napi öt óra munka lenne az ideális a mentális fókusz, a hatékonyság és a jólét szempontjából. Egy brit felmérés is alátámasztja mindezt, az irodai dolgozók átlagosan mindössze 2 óra 53 percig végeznek ténylegesen produktív munkát egy munkanap során. A fennmaradó idő internetezéssel, kávészünetekkel, kollégákkal való csevegéssel és egyéb megszakításokkal telik. 

Nemzetközi példák is kimondják, hogy a rövidebb munkaidő nemcsak a munkavállalók egészségének kedvez, de a cégek számára is előnyös lehet. Az amerikai Tower Paddle Boards például bevezette az 5 órás munkanapot, és a bevételei 50 százalékkal nőttek. 

Hasonló sikertörténet a német Rheingans Digital Enabler, ahol a hatórás munkanap eredményeként csökkentek a megszakítások, és emelkedett a munkamorál. A Microsoft Japánban bevezetett négynapos munkahete 40 százalékos produktivitás növekedést hozott, miközben az energiaköltségek is csökkentek.

Az önfejlesztésbe fektethetnénk

A pszichológusok szerint az emberek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kimerülnek a túl hosszú munkaidő alatt. Ez fokozza a kiégés kockázatát, csökkenti a kreativitást és gyengíti a koncentrációs képességet. Éppen ezért a napi öt órás munkavégzés nem csupán kényelmesebb, hanem hosszú távon egészségesebb is lehet, mind egyéni, mind szervezeti szinten. Egy ilyen munkarend lehetőséget ad arra, hogy több idő jusson pihenésre, testmozgásra, családi kapcsolatokra, vagy épp önfejlesztésre, ami visszahat a munkateljesítményre is.

A kevesebb munkaidő nem a lustaságról, hanem a tudatosabb időbeosztásról és a hatékonyabb működésről szól. Ha pedig mindez még a boldogságunkat is növeli, talán ideje lenne komolyan venni a tudomány üzenetét.