Advent 2025 – minden vasárnap egy kicsit közelebb a karácsonyhoz
2025.11.30.
A decemberbe forduló hetek csendesen hozzák el a karácsony ígéretét. Advent idején minden vasárnap új gyertya fénye emlékeztet arra, hogy a várakozás lassú ritmusában születik meg az ünnep varázsa.
Advent első vasárnapja 2025-ben november 30-ára esik, ezt követi december 7-én a második (bronz) vasárnap, majd december 14-én a harmadik (ezüst), az úgynevezett Gaudete vasárnap. A negyedik (arany) adventi vasárnapot december 21-én ünnepeljük. A négy gyertya lassan növekvő fénye hétről hétre közelebb visz bennünket a karácsony csodájához, és segít ráhangolódni az ünnep békéjére és várakozására.
Forrás: German Select
5 lényeges tudnivaló advent időszakáról és karácsonyról
• 2025-ben az advent november 30-án kezdődik, majd négy egymást követő vasárnap gyújtjuk meg a gyertyákat.
• A hagyományos adventi koszorú három lila és egy rózsaszín gyertyából áll, amelyek a hitet, reményt, örömöt és szeretetet jelképezik.
• A várakozás időszakához kapcsolódó tradíciók – adventi naptár, böjt, Luca széke, Szentcsalád-járás, Borbála-ág – mind a készülődés hangulatát erősítik.
• Advent fontos lelki útként is szolgál: segít lelassulni, befelé figyelni és felkészíteni a szívet az ünnep befogadására. Az adventi időszakban meghitt pillanatokat teremthetünk, és újra rátalálhatunk a karácsony csendes csodájára.
• Karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, a keresztény hagyomány egyik legfontosabb eseménye. Tágabb értelemben a szeretet, a remény, az összetartozás és a fény győzelmének ünnepe.
Adventi gyertyák – a hit, remény, öröm és szeretet lángjai
Advent közeledtével sokan keresik, mit jelentenek pontosan az adventi gyertyák, az adventi gyertya jelentését, illetve milyen sorrendben gyújtjuk meg őket. A hagyományos katolikus adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya kap helyet, és mindegyik saját, különleges üzenetet hordoz.
Az 1. gyertya a hit lángja, a 2. a reményt szimbolizálja, a 3. rózsaszín gyertya az öröm gyertyája, a 4. pedig a szeretet lángját hordozza. A gyertyák egyre növekvő fényessége a világosság győzelmét jelképezi a sötétség felett – azt, ahogyan a karácsony fénye lassan átjárja a világot. Bár a modern adventi koszorúk sokszor már fehér, arany vagy letisztultabb stílusú gyertyákkal készülnek, a szimbolika ilyenkor is változatlan marad.
Honnan ered a koszorú hagyománya?
Az adventi koszorú története meglepően fiatal, mégis romantikusan szép. Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern németalföldi evangélikus lelkész készítette 1839-ben, hogy egy árvaház gyermekeinek segítsen válaszolni a folyton visszatérő kérdésre: „Hányat kell még aludni karácsonyig?” Egy hatalmas, fenyőágakkal borított kerékre helyezett 24 gyertyát, és minden nap eggyel többet gyújtott meg. A ma ismert négygyertyás forma később alakult ki, és a 20. században vált nemzetközileg is elterjedt hagyománnyá.
A koszorú elemei ma is különleges jelentéssel bírnak: az örökzöld ágak az életet és Isten állandó szeretetét jelképezik; a kör forma az örökkévalóságot szimbolizálja; a gyertyák pedig a Jézus eljövetelét hirdető növekvő fényt. Sok helyen ma is megjelenik az ötödik, fehér Krisztus-gyertya, amelyet karácsony estéjén gyújtanak meg az ünnep kiteljesedésére emlékezve.
Forrás: Getty Image
Adventi szokások, hiedelmek és kedves tradíciók
Adventhez számtalan hagyomány kötődik Magyarországon és Európa-szerte, ezek együtt adják meg a várakozás időszakának hangulatát. Az adventi naptár egy kedves történethez köthető: egy türelmetlen kisfiú számára készítette édesanyja az elsőt úgy, hogy csokoládékat tűzött egy kartonlapra, így segítve elviselhetőbbé tenni a várakozást. Az adventi böjt régen szigorú hagyomány volt, ma inkább lelki megtisztulást és csendesebb befelé fordulást jelent. Luca széke december 13-ához kötődik: a hiedelem szerint aki ezen a széken állt a templomban, megláthatta a boszorkányokat, de futnia is kellett előlük. Ilyenkor seperni vagy kint hagyni a ruhát sem volt ajánlott, mert a hiedelem szerint ez boszorkányokat vonzhatott. A Szentcsalád-járás során Mária- és Szentcsalád-képeket vittek körbe a hívők, bensőséges szertartással adva tovább egymásnak. Szent Borbála napján – december 4-én – pedig gyümölcsfaágat tettek vízbe; ha karácsonyra kivirágzott, szerencsét és házasságot jósolt.
Miért olyan fontos minden évben az advent?
Mert szívünk egy hónapon át lassan megtelik melegséggel, az ünnep fényeivel és illatával. A fényvillamosok, fénykertek, a karácsonyi vásárok, Elf-manó és a Mikulás érkezése, az ünnepre hangoló koncertek mind mind segítik a ráhangolódást, apránként hitetik el velünk, hogy létezik valóban varázslat. Advent időszaka egyszerre őrzi a hagyományt, kísér végig egy lelki úton, és hozza el otthonainkba az ünnepi fények kezdetét. A szeretet, az összetartozás és a karácsony előtti varázslatos készülődés 4 hete minden évben megismétli azt a csodát, amelyet gyerekkorunk óta ismerünk. Advent arra hív, hogy lassítsunk le, teremtsünk meghitt pillanatokat, és gyújtsunk fényt – kívül is, belül is. Készüljünk lelkiekben a szeretet ünnepére, karácsonyra, – Krisztus születésnapjára, hogy a díszes fa alatt igazi csoda történjék velünk.
Ha olvasnál még a témában, ajánljuk további cikkeinket:
