Semmelweis-nap: Grófnőből lett doktor az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma

Magyar Elektronikus Könyvtár / Wikipedia -

2025.07.01.

Az egészségügyben dolgozókat 1992 óta minden év július 1-én ünnepeljük, kifejezve hálánkat és tiszteletünket munkájuk iránt. Bár ma már természetes, hogy nők és férfiak is felöltik az orvosi köpenyt, ez nem volt mindig így. Semmelweis-napon Hugonnai Vilmára is emlékezzünk!

Semmelweis-napon a jelen és a múlt egészségügyi dolgozóit ünnepeljük. Hugonnai Vilma a magyar orvoslás egyik kiemelkedő alakja. 1847. szeptember 30-án született a gróf szentgyörgyi Hugonnai család ötödik gyermekeként. Már kislányként is érdeklődött a természettudományok iránt, ami abban a korban egyáltalán nem volt jellemző, pláne egy grófnőnél. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstl Mária Leánynevelő Intézet bentlakásos tanulójaként szerezte, akkoriban azonban erről a tanulmányi szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Hugonnai Vilma mégis hallgatott a szívére és bár alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz ő mégis úgy döntött orvosnak tanul. Ha itthon nem, hát külföldön.

Semmelweis-napi példakép: Hugonnai Vilma

Hugonnai Vilma, amikor megtudta, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, eldöntötte, hogy ő is ezen az úton szeretne járni. Ehhez azonban a férje beleegyezése kellett, amit bár megkapott, anyagi támogatást nem, így nehéz körülmények között kellett elvégeznie az egyetemet. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 1879. február 3-án pedig meg is védte disszertációját és orvossá avatták. Zürichből hazatérve azonban 18 évig nem dolgozhatott orvosként, ugyanis diplomájának elismerését megtagadták.

Az első magyar orvosnő azonban ezután sem adta fel: szülésznői vizsgát tett és így próbált segíteni a nőknek, miközben folyamatosan azért harcolt, hogy orvosi végzettségét elismerjék itthon. Ekkortájt bomlott fel első házassága is, melyből három gyermeke született, így szülésznői keresetéből, egyedül kellett fenntartania családját.

Diplomájának elismerése azonban csak évek múltán történt meg. 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak a nők, így 1896. február 10-én Hugonnai Vilma újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg. Ekkor Budapesten hivatalosan is orvosdoktorrá avatták.

Ő azonban nemcsak gyógyított, de a nők jogaiért is harcolt, kiállt a nők taníttatása és ipari foglalkoztatása mellett, gyakran folytatott nyilvános vitát a nők helyzetéről és lelkesen harcolt a női egyenjogúságért. Hugonnai Vilma tehát Semmelweis-napon az egyik legfontosabb alak a múltból, akinek hálával tartozunk, hiszen küzdelmével és szakmája iránti szenvedélyével kivívta a nőknek, hogy az egészségügyben dolgozhassanak.