11 éves a Wellhello: már több, mint egy évtizede tudjuk, hány szerelmet bír még el a rakpart

A mai napon lett 11 éves a Wellhello. Az a formáció, ami 2014-ben berobbant a „Rakpart” című dallal és azóta is ott parkol a magyar popszíntér lelkének vízparti szakaszán. Ha akkoriban tetted ki a #nofilteres naplementefotót a Margit híd mellől, garantáltan ezt a számot hallgattad közben: „még hány szerelmet bír el a rakpart...” — és azóta sem tudjuk a választ. Közben felnőttünk, szerelmek jöttek-mentek, és közben Wellhello számai kísértek minket. 

Eltelt 11 év Wellhello 

A Wellhello, alias Fluor Tomi és Diaz formációja, az egyik első olyan zenei duó volt, akiknek sikerült nemcsak popslágert, de kultúrát is csinálni a zenéből. Fluor - a Való Világ utáni generáció örök kortársa, és Diaz -  a zenei producer, aki úgy nyúl a beathez, mint más a reggeli kávéhoz: rutinosan, de mindig stílusosan. Ketten együtt pedig olyat hoztak létre, amitől a magyar fiatalok egyszerre akartak szakítani és szerelmesek lenni, de legalábbis nagyon hangosan énekelni a nyári fesztiválokon.

Amikor 2014-ben kijött a Rakpart, senki sem gondolta, hogy ez nem csak egy sláger. Hanem egy korszak. Egy rakpartos, nyári estés, papucsban-beszélgetős, „jó lenne megcsókolni, de nem tudom, mit akar tőlem” korszak. És azóta? Azóta jött a Sohavégetnemérős, a Sokszor volt már így, a koncertturnék, a teltházak, a Fluor-pólók és a #wellhellózás a sztorikban.

De a Wellhello nem csak a nyár zenekara lett. Hanem az élet zenekara. Olyan dalokat írtak, amikben mindenki megtalálta önmagát. Akár egyedül voltál, akár friss szerelmes, akár épp a huszadik szerelmi újrakezdésnél tartottál, ők ott voltak - valahol a háttérben, vagy épp teljes hangerőn. A Wellhello nem ígért örök boldogságot, csak egy jó refrént, ami pont akkor pont úgy szólt, ahogy kellett.

És hát valljuk be: nem sok zenekar tudja ezt 11 évig csinálni

A Wellhello nemcsak zenét csinál, hanem emlékeket is. Koncerteken tomboltuk ki magunkat a szakítás után, taxiban bőgtünk a dalszövegeken, vagy épp a Balaton parton suttogtuk, hogy „de ő nem olyan lány...”.

Fluor közben influenszert, majd bölcs popikont is megidéző figurává vált, Diaz pedig stabil zenei háttéremberből lett országosan ismert arc, akiért még azok is rajonganak, akik amúgy nem is tudják, mit jelent az, hogy „bassdrop”.

Az elmúlt évtized alatt pedig a Wellhello egy egész generációnak lett a lelki segélyszolgálata. Volt benne humor, önirónia, szerelem, sőt még önismereti gyorstalpaló is. És talán éppen ezért működnek még ma is. 

Szóval igen, 11 év telt el. A Rakpart még mindig bírja a terhelést. Mi talán kevésbé. De amíg van Fluor, Diaz és egy jó refrén, addig nincs akkora baj. Csak tekerd fel a hangerőt, és mondd ki újra: „még hány szerelmet bír még el a rakpart?” Aztán tegyél úgy, mintha nem sírnál egy picit a refrén alatt.