13 ezer éves kődarab változtathatja meg, amit eddig az őskorról hittünk

Egy német múzeumban már több mint 50 éve van kiállítva az a kődarab, amely most megváltoztathatja az őskorról eddig szerzett ismereteinket. A régészek a 1970-es évek végén ásták ki a követ a németországi Mühlheim-Dietesheim nevű ásatási helyszínről. A kődarab keletkezését a jégkorszak végére datálták, a felső paleolitikum idejéből, ami nagyjából 10 -50 ezer évvel ezelőtt volt. A kutatók most újabb felfedezést tettek, amely hatással lehet az őskorról szerzett ismereteinkre is. A szakértők szerint a kődarabon körülbelül 13 ezer évvel ezelőtti kék „festék” található – ez hozzávetőleg 8 ezer évvel megelőzi az eddig ismert legrégebbi kék szín használatát Európában – írja a National Geographic.

Az őskorban a vörös és fekete színek domináltak

A kék korábban teljesen hiányzott a paleolitikus színpalettáról, amely szinte kizárólag vörös és fekete árnyalatokra támaszkodott. Eddigi ismereteink szerint időszámításunk előtt 2200 körül születhetett meg az első, szintetikusan előállított színes pigment, amely feltalálóiról elnevezve, az „egyiptomi kék” nevet kapta. 

A ókori egyiptomiak a szín kikeveréséhez mészkövet kevertek össze homokkal, majd adtak hozzá egy rezet tartalmazó ásványt, mint az azurit, és a hármat együtt felhevítették. Ebből kialakult egy nem átlátható, kék üvegszerű anyag, amelyet ezt követően össze kellett zúzni, és bizonyos sűrítőanyagokkal kombinálni, hogy tartós festék vagy máz keletkezzen belőle. Ehhez képest, az új felfedezés szerint már az őskorban is ismerték az azuritot mint színezőanyagot, ami új távlatokat nyit az ősemberek fejlettségi szintjével kapcsolatban. Elizabeth Velliky, a norvég Bergen Egyetem régésze, aki az ásványi színezőanyagok használata és az emberi kultúra korai evolúciójának kutatója, a felfedezést „a jéghegy csúcsának” nevezi. 

„Ez valójában az egyik ritka példa, amikor teljesen meglepett minket egy felfedezés” – ezt már a dániai Aarhusi Egyetem régésze, Izzy Wisher mondta, aki nyilvánosságra hozta a felfedezést egy tanulmányban. 

Ebben az időben Európában az emberek összetettebb társadalmi csoportokat alakítottak ki, és a különböző régiókban különféle módszereket fejlesztettek ki a kőeszközök használatára. Mostmár azonban azt is tudjuk, hogy nemcsak az eszközökkel, hanem a színekkel is kísérleteztek. 

„Ha az azurit annyira elterjedt volt a helyi tájban, és az őskori emberek ismertek módszert a kinyerésére, miért nem láttuk korábban a régészeti leletekben ebből az időszakból? Most már úgy gondoljuk, hogy valószínűleg azért, mert az azuritot régészeti szempontból láthatatlan tevékenységekre használhatták, amelyek nem maradnak fenn, például a test díszítésére vagy textilek, eszközök festésére” – mondja Wisher.