A világhírű, írországi születésű színész halálhírét vasárnap este jelentették be. O'Toole előző nap halt meg egy londoni kórházban, hosszú betegség után.

Peter O'Toole az 1962-ben forgatott Arábiai Lawrence címszereplőjeként tett szert világhírnévre, és bár nyolcszor jelölték Oscar-díjra - első ízben az Arábiai Lawrence-ben nyújtott alakításáért -, végül csak 70 éves korában, életművéért ítélték oda neki az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetését. A színész haláláról értesülve Michael D. Higgins ír államfő azt mondta, hogy "Írország és a világ a film és színház egyik óriását veszítette el".

Peter O'Tolle 2003-banForrás: AFP

O'Toole Írországban született, de az angliai Leedsben nőtt fel szegényes körülmények között. Iskoláit 14 évesen hagyta félbe, ezután egy helyi lapnál volt küldönc, később kritikus. Karrierje 1962-ben ívelt fel, amikor őt választották ki a legendás angol hírszerzőről szóló Arábiai Lawrence című film főszerepére (igaz, csak azután, hogy a szerepet Marlon Brando és Albert Finney is visszautasította). Alakításáért Oscar-díjra jelölték (2006-ban egy szakmai magazin egyenesen minden idők legjobb színészi teljesítményeként méltatta), és egy csapásra a legnagyobb sztárok között találta magát.

A világítóan kék szemű O'Toole emlékezetes volt mint II. Henrik a Becketben (újabb Oscar-jelölés), mint Lord Jim és mint hamisítványszakértő magánügyvéd Audrey Hepburn partnereként a Hogyan kell egymillió dollárt lopni? című alkotásban, avagy Don Quijoteként a La Mancha lovagjában. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején újabb három alkalommal jelölték Oscar-díjra, a Viszlát, Mr. Chips és Az oroszlán télen című filmekben, (utóbbiban ismét II. Henrik király volt), valamint A felső tízezer című angol vígjátékban nyújtott alakításáért.

A színész magánéletét botrányok tarkították, házassága zátonyra futott, pályafutását, sőt életét is súlyosan veszélyeztette alkoholizmusa. Karrierjének mélypontját az 1977-ben készült, néhol pornográfiába hajló Caligula jelentette, ennek bemutatója után a közönség a Macbeth premierjén lefütyülte a színpadról. O'Toole mégis képes volt a visszatérésre: 1980-ban A kaszkadőr, majd két évvel később A legkedvesebb évem című filmben ismét, immár hetedszer jelölték az Oscar-díjra. A gáláról azonban mindig üres kézzel távozott, így amikor 2003-ban életmű-Oscarral jutalmazták, szarkasztikus levélben kérte: várjanak még tíz évig, ő pedig igyekszik egy "rendes" díjat kiérdemelni. A filmakadémia nem hajlott a halasztásra, így a színész végül mégis átvette a kitüntetést. A helyzet iróniája, hogy nem sokkal később, 2006-ban a Vénusz című filmért, amelyben egy idős színészt (többé-kevésbé önmagát) alakította, nyolcadszor is jelölték az Oscar-díjra, amelyet nyolcadszor sem kapott meg.

Kapott viszont négy alkalommal Golden Globe-díjat, de büszkélkedhet a brit filmes akadémia BAFTA-díjával, valamint televíziós szerepért járó Emmy-díjjal is, színpadi pályafutását 2000-ben Laurence Olivier-díjjal ismerték el.  O'Toole röviddel 80. születésnapja előtt jelentette be visszavonulását a filmezéstől és a színpadtól, mondván, már nincs erre ereje. Akkori szavai szerint "száraz szemmel és mély hálával" búcsúzik szakmájától.