A Belvárosi Színház új darabja - az Amadeus - lerángatja Mozartot a talapzatáról, viszont egy hét alatt kultikus előadás lett. Megtudhatod belőle, hogyan lesz a csajozásból (zene)művészet.

Mint minden előadás, ez is sötétből indul, halk pittyegés, mintha intenzív osztályon lennék, és mormolás. Álarcosok tolnak be egy görgős ágyat, rajta lepukkant, borostás beteg... ez Kulka János lenne? Igen, ő az, a végóráit élő Salieri szerepében. Ezzel az erős felütéssel indul a klasszikus történet, amely arról szól, miért ölte meg Mozartot híres kortársa, a sikeres udvari zeneszerző, Antonio Salieri.

Forrás: MTI

A pletyka, hogy Mozartot megmérgezték, még a kortársak között ütötte fel a fejét - annak nyomán, hogy súlyos betegen maga Salieri állította: "megmérgeztem Mozartot". Később visszavonta szavait, de köztünk hagyta a kétséget, mi is történhetett.

A Belvárosi Színház előadása leteszi a voksát a gyilkosság-teória mellett, és inkább annak kiderítésére vállalkozik, miért történt a merénylet. A színhely a bécsi udvar, ahol a császár egy gyűjtő szenvedélyével maga köré édesgeti kora legtehetségesebb zenészeit - miközben ő maga botfülű. Mozart is ennek a gyűjtőszenvedélynek esik áldozatul, felkapják, amíg érdekes, és hanyagolják, amikor már nem az. A darab izgalmasan ábrázolja, hogyan képes negatívjára fordulni minden érzés, hogy válik a rajongás unalommá, a remény reménytelenséggé.

Forrás: MTI

Salierit az első pillanatól kezdve gyötörte a féltékenység, miután felismerte, hogy Mozart több nála - míg ő mestere a hangoknak és remek hivatalnok, addig a másik Isten adta tehetség, egy zseni. (Mellesleg elviselhetetlen bunkó, csak a csajokat hajtja. És észre sem veszi, mikor tipor művésztársai önérzetébe azzal, hogy képességeit, mint természetes adottságot anélkül villantja meg, hogy tudná, mások éveket dolgoznak azért, amit ő gyakorlás nélkül "odaken".) Mozartot Keresztes Tamás alakítja zseniálisan.

A konfliktus tehát olyan háromszög, amelyben súlyos egzisztenciális kérdés, hogy ki kivel van. Ebben a felállásban a hatalom elhatalmasodik, a hivatalnok frusztrálódik, a művész életképtelenné válik. Ez a darab üzenetének egyik síkja, de nem az egyetlen.

Rendkívül erős benne a zenetörténeti szál is. Megtudható belőle, hogy melyik zenemű miért született. A Varázsfuvola Papageno-Papagena jelenete például azért, mert Mozart a feleségével cicázott és smárolt, miközben "pici-poci-popi-papa..." szinten becézgették egymást. Az atyja halála után született komor opera, a Don Giovanni vádló kőszobor figurája pedig azért, mert elhanyagolták a náluk vendégeskedő Leopold Mozartot és inkább hajnalig buliztak a bécsi éjszakában...

Forrás: MTI

Harmadik értelmezésként az Isten-szálat említeném - nevezhetjük sors vagy karmának is -, szóval arra is ösztönöz az előadás, hogy végiggondoljuk, mi végre vagyunk itt, ki mit kapott a kezdőcsomagjában, mire való a tehetsége, képessége, szándéka itt a Földön. És mit érdemes kezdeni azokkal a személyekkel, akiket kísérőként - társnak, kollégának, ellenségnek vagy barátnak - kaptunk életutunk során.

A Orlai Produkció által frissen bemutatott előadás még csak egy hete látható, máris erről beszél az egész szakma, köszönhetően összetett mondanivalójának és a zseniális színészeknek, akik szerepet kaptak benne. Ezt a színvonalas előadást ajánlotta figyelmünkbe például Péterfy Bori is a legutóbbi Kultúrcsemegében. A darab ma este a Belvárosi Színházban látható, június 27-én és 28-án pedig a Pécsi Nyári Színházban vendégeskedik. Ha megteheted, ne hagyd ki!