Ma van a Lelki Egészség Világnapja: depresszió az irodalomban

depresszió Elizabeth Wurtzel öngyilkos Lelki Egészség Világnapja William Styron irodalom öngyilkosság Rados Virág Sylvia Plath bipoláris depresszió
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ma, október 10-én van a Lelki Egészség Világnapja. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány olyan regényt, amelynek alkotója mentális problémával küzdött, és papírra is vetette a démonaival való küzdelmeit. A gyötrelemből kiváló alkotások születtek, ha érdeklődsz a téma iránt, ajánljuk ezeket neked is.

A művészlét és a lelki érzékenység, sokszor túlérzékenység, a depresszióra, szorongásra való hajlam gyakran kéz a kézben jár. Számos író, költő, képzőművész betegségéből születtek világklasszis és az egyetemes kultúra részét képező alkotások. Mi most négy regényt választottunk ki, amelyek a szerzője maga is depresszióval küzdött, és amelyek mind hozzátesznek ahhoz, hogy megismerjük és megértsük ez a még mai napig is stigmatizáló betegséget.

William Styron: Látható sötétség

A Látható sötétség William Styron személyes vallomása. Az amerikai szerző regényében depressziójának történetét meséli el, amely hatvanéves korában tört rá, minden előzetes jel vagy tünet nélkül. A betegsége addig erősödött, amíg kizárólag saját rosszullétére tudott odafigyelni, olyannyira, hogy attól is tartott, hogy esetleg megőrült.

Styron megszállottan hitt az írás terápiás erejében, megjelenésekor a könyvet az amerikai pszichiáterek szövetségének szaklapja kötelező irodalomként ajánlotta kezdő terapeuták számára.

A rövid, felkavaró vallomás a mai napig alapműve a depresszió irodalmának.

William Styron: Látható sötétség, Sylvia Plath: Az Üvegbúra Forrás: Park Könyvkiadó, Európa Könyvkiadó, Shutterstock

Sylvia Plath: Az Üvegbúra

Az amerikai költőnő, Sylvia Plath mindössze harmincegy éves volt, amikor öngyilkos lett. Egyetlen regénye a huszadik századi lélektani próza kimagasló teljesítménye, amely ugyancsak félig önéletrajzi, de mégsem lehet úgy olvasni, hogy ne keresnénk óhatatlanul is kapcsolódási pontokat a szerző és a regény főszereplője Esther Greenwood között.

Plath a regény megjelenésének évében 1963. február 11-én lett öngyilkos.

Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország


Elizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta a Prozac-országot a depressziójának történetéről, és ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a „depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik.

Wurtzel úgy véli Plath és Styron könyve túlságosan visszafogott volt, ő egy „rock-and-roll könyvet" akart írni, így valóban sokkal kitárulkozóbb regény született: gyógyszerfüggőségről, felelőtlen szexuális kalandokról, az öngyilkossági kísérletéről.

Wurtzel azonban továbbmegy, egyrészt őszintén beszél arról, hogy a gyógyszeres kezelés az ő életét végül pozitívan befolyásolta, de hozzáteszi, aggasztó, hogy az úgynevezett antidepresszánsokat sokszor indokolatlanul, három perc alatt felírják, amely komoly veszélyek forrása lehet.

Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország, Rados Virág: Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye Forrás: Európa Könyvkiadó, Jaffa Kiadó, Shutterstock

Rados Virág: Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye


Rados Virág regényében a saját mániás depressziójának történetét írja le, hitelesen, őszintén, megdöbbentő alapossággal jellemezve azt, amit átélhet egy, a betegségben szenvedő ember. Könyve egy újságíró igaz történetét dolgozza fel, aki pszichiátriára kerül, majd bipoláris érzelmi zavarral diagnosztizálják. A mániás depresszióval egyébként kevés könyv foglalkozik, pedig viszonylag sokakat érintő betegség, amit a tudomány mai állása szerint gyógyítani nem lehet, csak kezelni.

Rados Virág könyvéből elég pontos képet lehet kapni arról, hogyan zajlanak egy bipoláris zavarban szenvedő mindennapjai, és, hogy belső munkával, terápiákkal, illetve gyógyszeres kezeléssel hogyan lehet felvenni a harcot a betegséggel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.