pünkösdi szokások Pünkösd keresztény ünnep hagyományok pünkösdi király keresztény kultúra
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Pünkösd a húsvétot követő 50. nap, amikor a keresztény egyház születéséről és a Szentlélek eljöveteléről emlékezünk meg. A ma is ismert, hozzá kapcsolódó szokások azonban sokkal korábbról erednek, hiszen a tavasz megünneplése és a meleg idő elővarázsolása már a kereszténység előtt is nagy hagyományokkal bírt.

A mai pünkösd története maga is számos változáson ment keresztül az idők során, amíg aratási ünnepből a Szentlélek kiáradásának és a keresztény egyház születésének napjává vált. Ugyanilyen változásokon mentek keresztül a hozzá kapcsolódó szokások is, amelyek így keresztény és pogány hagyományokat ötvözve, a vallásos tartalmakat és a természeti ünnepeket keverve jöttek létre.

Pünkösdi királyság

Talán a legismertebb pünkösdi néphagyomány, amely a középkor óta ismert, a pünkösdi király megválasztása. Lényege, hogy a falu legényei között ügyességi versenyt rendeztek, s aki megnyerte, az tudhatta magáénak a pünkösdi király címet. A győztest ezután

minden lakodalomba és mulatságba meghívták, sőt a kocsmában is ingyen ihatott.

A falu legényei között ügyességi versenyt rendeztek, s aki megnyerte, az tudhatta magáénak a pünkösdi király címet Forrás: MTI/Balázs Attila

A tisztség nem tartott sokáig, maximum 1 évig, innét is ered, hogy a múlandó sikereket ma is pünkösdi királyságnak emlegetik.

Pünkösdi királynéjárás

A pünkösdi pár megválasztása az ősi tavaszünnepeken még a jó idő eljövetelét, a termést és a termékenységet szimbolizálta, amelyhez különféle szertartásokat is kapcsoltak. A kereszténység előretörésével ezeket a hagyományokat kiirtani ugyan nem tudták, de némiképp módosították a tartalmukat. Így a pünkösdi királynéjárás ugyan megtartotta a termékenységgel kapcsolatos jelentését, ám sokkal finomabb formában. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket. Az udvarokban megálltak, hogy körbejárják a királynét és termékenységgel kapcsolatos mondókákat szavaljanak, a végén pedig ajándékot kapjanak.

A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket Forrás: MTI/Balázs Attila

Pünkösdölés

A pünkösdölés során a pünkösdi király és királyné menyasszonyként és vőlegényként jelent meg és kíséretüktől körülölelve, énekelve és táncolva végigjárták a falut, hogy adományt gyűjtsenek. Egyes vidékeken nem választottak a menet élére királyt és királynét, csak felvonultak a fiatal lányok és legények, ilyenkor általában közös táncmulatsággal ért véget a menet.

Májusfa

Egyes területeken nem május 1-re virradó éjszaka állították fel a májusfát, hanem a pünkösdi időszakban, ahol viszont ilyenkor már álltak, ott pünkösdre esett a kidöntésük. A májusfát állíthatta az egész falu a tavasz megünneplésére, de a lányos házak elé is gyakran került, az udvarló szerelmi ajándékaként.

A májusfát állíthatta az egész falu a tavasz megünneplésére, de a lányos házak elé is gyakran került Forrás: Shutterstock

Párválasztás

A pünkösdhöz számos szerelemmel és párválasztással kapcsolatos szokás is fűződik. A legények például pünkösd reggelén pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki tetszett nekik, máshol pedig mátkatálat küldtek a kiválasztottnak. A lányok, ha viszonozták az érzelmeket, akkor szintén küldtek a legénynek egy borral és/vagy kaláccsal megrakott tálat, de koszorút is fonhattak a nekik szimpatikus fiúnak. Ilyenkor sok faluban tartottak bálokat, táncos mulatságokat, amelyek szintén remek lehetőséget nyújtottak az udvarláshoz.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.