Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon

Már a cikksorozatunk első darabjában, a Hősök tere kapcsán is többször emlegettük a Városligetet és az Andrássy utat, amelyek történetével szorosan összefügg az Oktogon sztorija is. A XIX. század elején alakítottak ki a mai Városliget területén, az addigi mocsaras-erdős terület helyén egy közparkot, ami akkor még Pest szélén feküdt. A belvárosból (sőt eleinte magából a városból) rendszerint a Király utcán át közelítették meg a kirándulni vágyók a Városligetet, de a népesség és a forgalom gyarapodásával ez az útvonal idővel túl szűkösnek bizonyult. A Király utca ilyetén tehermentesítésére született meg egy igazi nagyvárosi sugárút gondolata, ezt pedig már maga Kossuth Lajos is javasolta 1841-ben.
A megvalósítására azonban csak a kiegyezés után nyílt lehetőség, a párizsi Champs-Élysées mintájára tervezett Sugár út építését a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula tervezetére 1870-ben foglalták törvénybe. (Ezért is lett ő később a Sugár útból Andrássy úttá váló utca névadója.) A környéken ekkoriban kacskaringós kis utcák és ócska földszintes házak helyezkedtek el, a mai Oktogon területén pedig nem más, mint egy hatalmas, mély gödör. Ezt 1872-ben töltötték fel, amikor a Sugár út építése odáig ért. Az 1873-as nagy gazdasági válság megakasztotta a munkálatokat, de később új befektetők, a korabeli Magyarország leggazdagabb emberei csatlakoztak a projekthez, hogy a saját magánvagyonukból támogassák ezt a nemzeti ügyet.

1877-ben adták át a kész Sugár utat, melyet a tervek szerint mai Deák tértől a mai Hősök teréig három egyenlő hosszúságú szakaszra osztott és oszt azóta is két köztes állomás. A Hősök teréhez közelebbi állomás egy kerek tér (a mai Kodály körönd), a másik pedig egy szögletes tér lett, a mai Oktogon. A téren négy, eklektikus stílusú, egységes arculatú bérház épült fel Szkalnitzky Antal tervei alapján, a földszintjükön olyan üzlethelyiségekkel, mint az Abbázia, a Menton és a Nicoletti kávéházak, Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja, vagy a Cseléd Intézet nevű cselédközvetítő. A négy bérház és a térbe futó négy utcatorkolat egy szabályos nyolcszög alakzatot adott ki, ezért is lett az új közterület neve Nyolcszög tér. Ekkor még a tér részét képezték a kisföldalatti lejáratai fölé emelt díszes építmények is, amelyeket 1912-ben bontottak el.

Az Oktogon elnevezést az 1920-as évektől kezdték használni a térre, ami a nyolcszög síkidom görög eredetű, matematikában használatos neve. Azonban hosszú története során meglepően kevés esztendeig viselte magán az Oktogon nevet, hiszen 1936-tól 1945-ig a „baráti" fasiszta Olaszország tiszteletére hivatalosan Mussolini térnek hívták, majd 1950 és 1990 között November 7. tér néven futott (a köznyelvben pedig vagy Novhétnek, vagy továbbra is Oktogonnak hívták). A második világháború után egy ideig innen indultak, és ide futottak be a vidéki autóbuszok is.
A rendszerváltás óta ismét Oktogon néven Budapest és az ország éke ez a szabályos nyolcszög, amelyet története során közlekedési csomópontként szinte az összes jelentős tömegmegmozdulás, tüntetés, felvonulás, forradalom is érintett.