A november az év egyik legmisztikusabb hónapja. Nézzük, mit mond róla a népi kalendárium.

A november elnevezés a latin novem szóból származik, melynek jelentése kilenc. A római naptár szerint ugyanis kilenc hónapból állt egy év, a november volt a kilencedik. A Gergely-naptár használata óta különböztetünk meg egymástól 12 hónapot, a januárt és a februárt utólag adták hozzá az évhez.

A novembert először a Nyilas havának majd Szent András havának nevezi a népi kalendárium.Szent András egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi munkásságának, majd vértanúságot szenvedtek.

A hónap első napjai a halottakról szólnak, november elsején van Mindenszentek napja, másodikán pedig Halottak napja. Ezt a két jeles napot csupán a 9. és 10. század óta tartják számon.

Mindenszentek napja

A naptárban a név szerint nem említett összes szentek emléknapja november 1-je. A 9. század óta kötelező vallási ünnepnek számít. A néphit szerint ezen a napon az élők és a holtak újra találkoznak, a halottak hazatérnek élő szeretteikhez. 

Számos szokás ismert ezzel a nappal kapcsolatban: az élők kenyeret, vizet tettek az asztalra, így várták a holt lelkeket. Voltak, akik hússal, borral, krumplival és káposztával kedveskedtek elhunyt hozzátartozóiknak.

Mindenszentek napja a népi étkezések tekintetében is jeles napnak számított, ezen a napon mindenki bőségesen étkezett: húsleves, töltött tyúk, diós-mákos kalács, rétes került a családtagok elé.

A mindenszentek utáni hetet a halottak hetének nevezték, régen ezen a héten gyászruhát viseltek az emberek. Ebben az időszakban tilos volt mosni, mert úgy tartotta a mondás, hogy a halottaknak vízben kell feküdniük.

A hónap első napjához időjárás-jóslás is kapcsolódik: „Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.

Halottak hetén gyászruhát viseltek az emberek (Illusztráció)Forrás: Shutterstock

 

Halottak napja

November másodikán elhunyt hozzátartózóinkra emlékezünk. Napjainkban a mindenszentek napja és a halottak napja szorosan összekapcsolódik. Elhunyt szeretteink sírjánál gyűlünk össze, mécsest gyújtunk, emlékezünk.

Magyar nyelvterületeken régebben szokás volt, hogy ezen a napon megvendégelték a szegényeket és a hajléktalanokat, ún. kóduskalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakoró koldusoknak adományoztak azért, hogy ők is imádkozzanak az elhunyt családtagokért.

Halottak napján régen munkatilalmat rendeltek el. Ilyenkor nem szabadott folytatni az őszi ásást, szántást. Úgy vélték, hogy ha ezen a napon bolygatják a földet, a halottak nyugalmát is zavarják.

Elődeink még életükben megvették saját sírhelyeiket, amit ezen a napon meglátogattak azt, megtisztították és virágot helyeztek el rajtuk.

Halottak napja a Farkasréti temetőbenFotó: Csudai Sándor - Origo

Márton nap

November 11. napjához, Márton napjához is számos népszokás tartozik.

A Márton-napi népszokások az év illetve a mezőgazdasági munkák végéhez, valamint az advent közeledtéhez kötődnek. Létezik egy legenda is, mely ehhez a naphoz tartozik: Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták őt gágogásukkal. Kénytelen volt így elvállalni a püspökséget.

Szent Márton életét és munkásságát csodák és gyógyulások kísérték, jóságáról, segítőkészségéről legendák keringtek. Ő volt a középkor legnépszerűbb szentje.

Márton napján számos népi hiedelem is élt:

A hagyományok szerint, akik ezen a napon minél többet ettek és ittak, annál több erőt és egészséget kaptak a jövőben. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"

 

Márton napján a liba csontjából is jósoltak - ha a csont barna és rövid volt, akkor saras, borus lesz a tél, ha hosszú és fehér, akkor havas. „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható"

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"Forrás: Shutterstock

Szent Márton vesszeje - ezen a napon a pásztorok többágú vesszőt adtak a gazdáknak. Úgy tartotta a néphit, hogy minél több ágú volt a vessző, annyit fialt a disznó a jövő évben. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották a jószágokat.

Novemberhez számos időjárással kapcsolatos jóslás is létezik.

Azt mondják, ha Erzsébet napon havazik (november 19), akkor karácsonykor havazni fog. „Erzsébet megrázta a pendelyét."

Katalin napjához időjárással kapcsolatos jóslatok is fűződnek, valamint férjjósló hidelmek és praktikák is.

A népi hiedelmek szerint, ha Katalin napján esett az eső, akkor karácsonykor szép havas tájra számíthatunk. „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog; ha Katalin potyogós, a karácsony ropogós."

Katalin napján egy gyümölcsfa ágát vízbe kell tenni. Ha ez az ág karácsony napjáig kizöldült, akkor közelben volt a leány házzaságkötése.Ha pedig a fiú lopott női inget tett a párnája alá, éjjel megálmodta ki lesz a felesége.