József Attila kétségtelenül a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, akiről mindenki tanult az iskolában. Ismerjük viszontagságokkal teli gyerekkorát, a mamához fűződő kapcsolatát és hányattatott magánéletét. De a költőnek volt egy olyan arca is, amely nem került be a tankönyvekbe.

A költő is ember, még akkor is, ha a műveit iskolai ünnepségeken szavalják a gyerekek, akkor is, ha áhítattal olvassuk a köteteit, akkor is, ha zseniálisan látja és írja le a világot. József Attila is ember volt, húsból, vérből, tele kínnal, kétellyel, félelemmel, haraggal és olyan gondolatokkal, amelyeket sokak szerint nem ildomos közölni a nagyvilággal. Sőt, olyan lelki gondokkal küzdött, amelyek egész életét végigkísérték: a szeretethiánnyal, a megnemértettséggel, a szorongással és a bűntudattal. Többször megpróbált öngyilkos lenni - először gyerekként, majd gimnazistaként is – végül 1937. december 3-án Balatonszárszónál a vonat elé esett vagy a vonat elé vetette magát, ez máig tisztázatlan.

Egy biztos, József Attila zsenialitása pszichológiai problémákkal párosult, amelyek miatt szakemberhez is fordult. A kezelését Gyömrői Edit végezte - akibe a költő bele is szeretett -, állítólag ő kérte, hogy páciense jegyezze le a gondolatait, ebből született a SZÖJ, azaz a Szabad-ötletek jegyzéke. József Attila többször említi a jegyzetekben, hogy Gyömrői kérésére írta tele a füzetet, ám a terapeuta egy interjúban megcáfolta ezt...

József Attila olyan lelki gondokkal küzdött, amelyek egész életét végigkísértékForrás: Wikipedia/Homonnai Nándor/Petőfi Irodalmi Múzeum Info Pic

SZÖJ – Szabad-ötletek jegyzéke

A Szabad-ötletek-jegyzéke két ülésben olyan szabad asszociációs írásokat tartalmaz, amelyek segítségével bepillantást nyerhetünk József Attila legbelsőbb gondolataiba. A szövegek műfaja nehezen meghatározható, egyesek szerint olyan, mint egy napló, mások szerint szabadvers. Témája minden, ami a költőt a megírás pillanatában foglakoztatta: gondolatok lazán összefűzött folyama, kényszerképzetek, erotikus fantáziák, kirohanások, emléktöredékek.Szókimondó, cenzúrázatlan, néhol obszcén és trágár – éppen úgy, ahogyan bármely más ember legbelsőbb monológjai.

Egyesek úgy tartják, hogy soha nem szabadott volna napvilágot látnia ezeknek az írásoknak, mert rombolóan hat a „hagyományos" József Attila képre, s megváltoztatja az emberek véleményét róla.

Az alábbiakban néhány részletet mutatunk meg a Szabad-ötletekből, s döntse el mindenki, hogy ezek alapján megváltozik-e a nézete a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjéről. Reméljük, nem!

A Szabad-ötletek-jegyzéke két ülésben írásaival bepillantást nyerhetünk József Attila legbelsőbb gondolataibaForrás: Shutterstock, Arcus kiadó

„Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni."

viszket a seggem megvakarom még pedig ott ahol én akarom
megdöglött nincs mit tenni
miért küldtek el?
Ők azalatt
basztak
lőttek
ennek már lőttek
jól bebaszott neki
kuss
míg szépen mondom
kitaposom a beledet"

„a Judit dögöljön meg!
agyonvert az a rohadt
miért fáj ma is
nem fáj
jáf
kár
rák
rokka
rokkant
rokkantak illetménye
a te anyád nem hadiözvegy
özv József Áronné
özv József Attila
sose lesz tele a füzet
dobd a sutba égesd el
fizess a Gyömrőinek s ne menj el
Palira vesz
szélhámos
becsap
kibaszik velem"

„hát hogy is lehet hogy valaki impotens legyen
sokat akar a szarka, de nem birja el a farka
az én végbelem akkora mint egy lóé
hiszen én félek a lovaktól is
nemsokára indulnom kell
mutatnom kell, hogy valaki vagyok"

milyen szép erekcióm volt akkor, mikor a fiuknak mutattam
milyen nagy, kemény, milyen erős
mikor elsült a konyhában, megvizsgáltam az ondót: ugy véltem, fölfedeztem benne a gyereket, az „embriót"
briós
Briand"

a nő mindenképpen megcsal – mikor csecsemő voltál, megcsalt az apáddal s most ha teljesen oda is adná magát, akkor is megcsalna a gyerekkel
csak te voltál oly szamár, hogy azt hitted, megcsalod anyádat, mikor az uccai nőhöz mentél, hogy megcsalod most a Gyömrőit
te akármit csinálsz, nem csalsz, ők akármit csinálnak, csalnak – férfi vagy
bizony férfi vagy, kárpótold magadat: ölj, ha másként nem, alattomban
szerezd kegyetlenül a pénzt s majd jó lesz az uccai nő is
gondolj arra, hogy mindenkinek megvan a maga „élet-titka" s mindjárt fölszabadulsz képzelt titkaid nyomása alól"

Mi is valójában a Szabad-ötletek? Kinek és miért készült? Ez talán a legnagyobb rejtély az írással kapcsolatban. Vajon magának jegyzetelt József Attila vagy Gyömrői Editnek? Esetleg az utókornak? Hiszen tudatosan szerkesztett műről van szó... A rejtély valószínűleg örökre rejtély marad már, ugyanis nincs köztünk József Attila, hogy megkérdezzük tőle azt, amit az irodalomórán a tanárok olyan sokszor feltettek az osztálynak egy verselemzés kezdetén : „Na, vajon mire gondolt a költő?"