Aki járt már a Sziget Fesztiválon, az biztosan áthaladt az egyik legfurább nevű budapesti HÉV-megállón, és a körülötte fekvő, ugyanilyen fura nevű városrészen. De mit rejt a Filatorigát története, és ki vagy mi az a Filatori, akiről a gát a nevét kapta?

Volt itt gát is, volt dűlő is, volt városrész is, de most már egyik sem létezik, legalábbis hivatalosan nem, így tényleg az ominózus HÉV-megálló az egyetlen, ami őrzi a Filatorigát nevet. Ez a név pedig az olasz 'filatore', azaz fonó, fonógép szóból alakult ki, ugyanis II. József, kalapos királyunk uralkodása idején, 1780-ban az Itáliából érkező Zanesi Bertalan, azaz Bartolomeo Zanesi alapított itt selyemcérnázó üzemet. Az akkor még külön városként létező Óbuda szélén álló ipari létesítményben a selyemhernyók gubójából nyerték ki a textilipari felhasználásra alkalmas fonalakat, de nem sokáig: az üzem mindössze kilenc évig létezett, mert 1789-ben tönkrement. A neve viszont addigra annyira megmaradt az óbudai köznyelvben, hogy a környéket továbbra is Filatori Feldennek hívták, hisz javarészt németajkúak alkották akkor a lakosságot.

1881-1882 telén épült meg a Bogdáni út és a Hévízi út mentén az a bizonyos gát, amiről Filatorigát a nevét kaptaForrás: Fortepan/Magyar Királyi Honvéd Légierő

Ebből lett aztán a magyarban Filatoridűlő, majd Filatorigát körülbelül egy évszázaddal később, a 19. század végén. Azért csak akkor, mert addig szabad folyást kapott itt a Pilisben eredő, és a Dunába torkolló Aranyhegyi-patak, ami magába gyűjtötte a környék több kisebb patakját is; és a Duna magas vízállásánál gyakran visszaduzzadva árvizet okozott. Így épült meg aztán 1881-1882 telén a Bogdáni út és a Hévízi út mentén az a bizonyos gát. Majd idővel a patakokat is befedték, az 1950-es években pedig az egész területet feltöltötték, így mára már nem maradt semmi a névadó árvízi védvonalból.

A 19. század végén egy másik fontos esemény is kapcsolódott a Filatorigáthoz: az 1888-ban induló szentendrei HÉV-nek ez lett a budapesti végállomása egészen addig, míg el nem készült aztán a második szakasz, ami már bevitte az utasokat egészen a budai belvárosba. A környék persze ekkoriban (sőt valójában nagyrészt egészen máig) ipari területként létezett, kevés lakóházzal. Ezek között az ipari létesítmények között pedig folytatódott a textilipar nemes hagyománya, és itt épült meg 1923-ban a Filatorigáti Textilművek, amiből később Filtex vállalat, majd a Budapesti Harisnyagyár lett.

Itt épült meg 1923-ban a Filatorigáti Textilművek, amiből később Filtex vállalat, majd a Budapesti Harisnyagyár lettFotó: Bielik István - Origo

A Sziget Fesztivál megszületésével a 1990-es évek elején komplett generációk számára vált meghatározó élménnyé áthaladni a Filatorigáton. A fesztiválra bevezető K-híd ugyanis innen közelíthető meg tömegközlekedéssel, így minden év augusztusának elején legalább néhány napra Budapest egyik legforgalmasabb helye alakult itt ki, érkező és távozó fiatalok százezreivel. Ettől nem függetlenül az underground kultúra is megtalálta magának a környéket, és graffitisek egyik kedvenc helye lett. Sőt, a kilencvenes évek eleje óta itt található az az ún. legálfal is, ahol a streetartos alkotók legálisan fújhatják fel a festékeiket az általuk csak Filának nevezett városrészben.

Ez a városrész pedig egy ideje hivatalosan már nem létezik. Korábban ugyanis a Filatorigát közterületként is létezett, mint Óbuda egyik városrésze. De a Fővárosi Közgyűlés 2012-ben beolvasztotta két szomszédos városrészbe: a Hévizi-Bogdáni utak vonalától északra fekvő felét Kaszásdűlőbe, a délre fekvőt Óbuda városrészbe. Így Filatorigátnak maradt a HÉV-megálló, amin keresztül, reméljük, hogy a világjárvány kényszerszünete után újra vidám fesztiválozók tömegei haladhatnak majd át.