Pesti mesék: Kakukk helyett egy tündér adta a nevét ennek a híres budai városrésznek

Forrás: Fortepan/Album037 -
Pesti mesék történelem Csillebérc
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Egy félrehallás miatt kaphatott bányászatra utaló nevet ez a budai városrész, ahol az úttörők és világhírű magyar tudósok is otthonra találtak. Pesti mesék sorozatunkban Csillebérc nevének és történetének nyomába eredtünk.

A budai hegyek területének nagy része nem számított lakott területnek a történelem évszázadai során, az erdőség borította területeken csak elvétve bukkanhatott rá egy akkori utazó egy-egy kolostorra, vagy kisebb falura. Ezek az erdőségek pedig javarészt a királyi udvar vadászterületeit jelentették, és a mai Csillebérc környékére is ebből a célból járogatott IV. Bélától Mátyás királyig sok uralkodónk a történelmi feljegyzések szerint, utóbbi a Szépjuhászné legendáját is megteremtve a vadászkalandjaival.

A budai hegyeket aztán jórészt sváb telepesek népesítették be a 18. század folyamán, és kezdtek itt mezőgazdasági tevékenységet folytatni, leginkább szőlőtermesztés formájában. Épp ezért a mai budai városrészek helyén fekvő korabeli területek leginkább dűlők voltak, amik szinte kizárólag német nevet viseltek. Ezen próbált meg változtatni a 1847-ben Döbrentei Gábor költő a barátaival és követőivel, amikor mintegy 150-en összegyűltek a zugligeti Vadászudvar vendéglőben, majd a budai hegyekbe sétálva magyar nevet adtak a tájegységeknek. Így kapott magyar elnevezést 56 budai terület, mely nevekből a többség azóta is tovább él a budai városrészek neveiben. Ezeket a neveket Döbrenteiék alapos kutatómunka után ajánlották, vagy régi oklevelekben talált nevek, vagy a német nevek tükörfordítása, néhány esetben pedig saját eredeti ötletek nyomán.

Sötétvágás Csillebérc közelében. Balra a Széchenyi-hegy, szemben a Farkas-völgy, jobbra az Ördög-orom Forrás: Fortepan/Berkó Pál

Csillebérc neve is a nevezetes dűlőkeresztelőtől eredeztethető, ha nem is a mai formájában. Döbrenteiék ugyanis az addig Kukuckbergnek (azaz Kakukk-hegynek) hívott területnek a Csile-bércz elnevezést adták. (a Kakukk-hegy neve pedig tovább él a mai Kakukkhegyi útban.) Ebből a 'bércz' a mai bérc szavunk korabeli helyesírással, azaz a jelentése ugyanúgy 'hegyorom, hegycsúcs', csak egy szép, régies kifejezéssel. De kicsoda vagy micsoda az a Csile? Nem más, mint egy tündér, méghozzá a budai hegyek mondabeli tündére, akit a korabeli néplegendák nyomán személyesen Döbrentei javasolt a városi közgyűlésnek, mint a terület névadóját. A választásba az is belejátszhatott, hogy egy történet szerint Mátyás király az egyik itteni látogatása alkalmával Tündérbércnek nevezte a környéket, és a tündérség akkor így Csile révén belekerült az új magyar névbe is. De miként lett Csiléből Csille? Ez az, amit nem tudunk pontosan, de a 20. század elején még az eredeti helyesírással szerepelt a dokumentumokban, egy 1930-as térképen viszont már Csillebérc olvasható. A legvalószínűbb oka a változásnak az lehetett, hogy Csile tündér mondája már elhalványulhatott a köztudatban, emiatt értelmetlennek tűnt a szó, valaki pedig egy átírás során értelmet próbált adni neki. Az bizonyos, hogy csillék sosem jártak Csillebércen, mert ezekben a hegyekben nem zajlott bányászat, így a kis sínen futó szállítókocsik megjelenésének sem lett volna értelme.

Másfajta sínen futó kocsik viszont megjelentek itt a 20. század közepén, hiszen a budai hegyekben 1950-ben elindult az Úttörővasút (ma Gyermekvasút), aminek az egyik állomása Csillebérc lett. Az úttörőmozgalom életében pedig nemcsak emiatt játszott fontos szerepet a környék, hanem az itt megépülő Úttörőváros miatt is, ahol gyerekek tízezrei táboroztak a szocializmus évtizedei alatt, és amelynek a hasznosítása jó ideje viták tárgya.

Úttörővasút, Csillebérc Forrás: Fortepan/Album037

Csillebérc azon ritka budapesti városrészek egyike, aminek a területét még ma is nagyrészt természeti környezet, főként erdők borítják. A lakott részét főként hétvégi házak és kiskertek alkotják, nagy épületkomplexum pedig az Úttörővároson kívül csak egy található a területén. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete, avagy közismertebb nevén a KFKI, amit szintén 1950-ben adtak át, és ahol az első számítógépek fejlesztésétől az űrkutatásig világhírű magyar tudósok sokasága dolgozott-dolgozik, többek között egy kísérleti atomreaktor társaságában.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.