Leforrasztott hordókban tárolta áldozatait az impotens magyar sorozatgyilkos

Forrás: Wikipedia/nydailynews. com -
magyar cinkotai rém magazin Kiss Béla sorozatgyilkos
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha egy külföldi metálbanda dalában, vagy horrorfilmben szembejön a Kiss Béla név, ne lepődjünk meg: ő az egyik első elhíresült magyar sorozatgyilkos, akinek az ügye nemzetközi visszhangot is kapott, és a neve fogalommá vált. A magyar kriminalisztika leghírhedtebb eseteit bemutató cikksorozatunkban ezúttal a cinkotai rém következik.

Az ügy

Kiss Béla 1900-ban, 23 éves korában költözött ki Pestről az akkor még önálló településként létező Cinkotára, ahol bádogosműhelyt nyitott a Kossuth Lajos utca 40. szám alatti házban, közel a mostani HÉV-állomáshoz. Eredetileg a feleségével érkeztek Cinkotára, azonban a kapcsolatuk hamarosan megromlott, sőt az asszony egy idő után már nemcsak szeretőt tartott, de ezt nem is titkolta. Kiss Béla házasságának az vetett véget, hogy a felesége eltűnt a szeretőjével együtt – a bádogosmester mindenkinek azt mondta, hogy megszöktek. Egyes feltételezések szerint ők lehettek az első áldozatai, de ez sosem bizonyosodott be. Az erős alkatú, jóképű, szőke, kékszemű, szorgalmas, megbízható munkát végző, és immár egyedülálló férfi igazi jó partinak és közkedvelt figurának számított a környéken, nem is csodálkozott senki, hogy nagy nőcsábász lett belőle. Rendszeresen bukkant fel újabb és újabb, az ország legkülönfélébb pontjairól érkező lányokkal a vendéglőkben, ahol sosem ő fizetett, majd hazavitte őket. A nőket újsághirdetések és levelezés útján ismerte meg, a bádogos szívtipró híre miatt pedig senkinek nem szúrt szemet, hogy nem látták őket visszatérni Kisshez – sőt tőle távozni sem...

Az első világháború kitörésekor Kiss Béla bevonult katonának, a Kossuth utcai műhelye és lakrésze üresen állt. Csak 1916-ban lépett be először oda újra valaki: a ház gondnoka, aki a felújításhoz keresett anyagokat, valamint benzint remélt találni a bádogosnál álló hordókban, hátha azok eladásából fedezheti az elmaradt lakbéreket. A felfeszített hordókból azonban női holttestek bukkantak elő, összesen hét. Másnap már ellepték a ház környékét a nyomozók és a szenzációra éhes újságírók, a szörnyű sorozatgyilkosság híre pedig a külföldi sajtóba is eljutott.

Kiss Béla sorozatgyilkos és az otthona Forrás: Wikipedia/nydailynews. com

A háttér

Kiss Béla kriminálpszichológiai profilja alapján egyértelműnek tűnik, hogy valamiért kényszeresen a saját férfiasságát akarta folyamatosan bizonyítani – ez az ok pedig valószínűleg a potenciazavara lehetett. Nyilván ez vezethetett már a megcsalatásához és házassága megromlásához is, noha Kiss már a feleségénél hamarabb hűtlenkedni kezdett. Miután pedig nyilvánosan is megalázta őt a felesége, igazi nőgyűlölővé vált, aki ezután csak kihasználni akarta a másik nem képviselőit. A nyomozás azt derítette ki, hogy legalább 500 nővel levelezett, 174-en tettek neki házassági ajánlatot, ő pedig 71 lánynak ígérte meg, hogy elveszi. Legalább 74 nővel személyesen is találkozott, de gyilkolni csak az utolsó két éveben kezdett. Korábban egyszerűen kihasználta a nőket – jellemzően olyanokat választott ki, akik nála kicsit idősebbek, naivak, rokonoktól-családtól elszakadtak, de némi vagyonnal rendelkezők voltak. Pénzt csalt ki tőlük, majd dobta őket – egy idő után pedig meg is gyilkolta a nőket. A fordulatot vélhetően egy olyan eset hozta el, amikor az egyik átvert nő feljelentése nyomán vizsgálat is indult Kiss ellen – ekkor még a nyomok eltüntetése lehetett a célja, és aztán rákapott a gyilkolás perverz örömére. Vélhetően több tucat áldozata is lehetett mindazok alapján, hogy hányan tűntek el a vele levelezők közül.

Az áldozatok pontos számát azonban sosem sikerült meghatározni, többek között azért sem, mert Kiss Béla sem került elő. Pedig 3000 korona vérdíjat tűzte ki a fejére, de a világháború zavaros viszonyai között idővel kiderült, hogy a hordók felfedezésekor hivatalosan már halott volt: 1915. február 5-én tífusz végzett vele Valjevóban, egy szerb hadifogolytáborban. A holttestét viszont a járványveszély miatt sosem azonosították, ez pedig kiváló táptalajt szolgáltatott a róla szóló későbbi legendáknak. Felmerült a gyanú, hogy iratokat és személyazonosságot cserélt egy katonatársával, és így tűnt el. Később felismerni vélték őt Győrben, jelent meg hír a németországi elfogásáról, más beszámolók szerint idegenlégiósnak állt Afrikában, vagy párttitkárnak Moszkvában. New Yorkban és a Margit-hídon is minden kétséget kizáróan látták őt, de persze igazából sosem került elő.

A hordók, melyekben Kiss az áldozatait elrejtette Forrás: Wikipedia/nydailynews. com

Utóélet

Kiss Béla alakja eléggé rejtélyes és félelmetes volt ahhoz, hogy megmozgassa az emberek fantáziáját idehaza és világszerte egyaránt. Az első könyvecske már 1916-ban, a botrány kirobbanása után megjelent róla. Az első filmet is 1916-ban készítették az ügyről, A cinkotai tömeggyilkosság című dokumentum-tudósítást. 2013-ban német horrorfilm készült Bela Kiss: Prologue címmel, amiben sorozatgyilkos szellemként bukkant fel. Az egzotikus, és angolul extrán bizarrul hangzó neve ('kiss' angolul csókot jelent) fogalommá vált a tömegkultúra erre fogékony rétegeiben, és zenekarok vették fel a nevét, vagy írtak dalt róla. A fémhordóba rejtett áldozatok motívuma pedig szinte horrorklisévé vált, számtalan filmben és sorozatban felbukkanva.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.