Pesti mesék - Tudtad, miről kapta a nevét Ferencváros főutcája?

Pesti mesék Ferencváros Mester utca
Temetőhöz vezetett korábban, a környékbeli üzemek adták a nevét, és egykor hírhedt környéknek is számított a Mester utca. De még mi mindent rejt magában a neve és a története?

A Mester utcát nem csak azért szokás Ferencváros főutcájának nevezni, mert a maga 2,1 (a Külső Mester utcával együtt 3,6) kilométeres hosszával végighúzódik szinte az egész kerületen, hanem azért is, mert a kerület Nagykörúton kívüli részének igazi ütőereként szolgál közlekedési és kulturális szempontból is: itt juthatunk el a Ferenc körúttól a külső Könyves Kálmán körútig, vagy akár még tovább az Illatos útig, közben pedig iskolák, patinás üzletek, régi lakóházak, templom, park és vasútállomás mellett is elhaladunk.

A Mester utcát szokás Ferencváros főutcájának nevezni Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Kevésbé köztudott, de a mai VIII. és IX. kerület területe régen egyetlen városrészt alkotott, és a kettőt egyben hívták Józsefvárosnak. Errefelé kezdett el először terjeszkedni a középkori városfalain túlnövő Pest, és a mai József- és Ferencváros területén alakult ki az első külvárosa. A városfalon kívüli területeken a majorságokat és kerteket (ezek emlékét hordozzák a Mester utca környéki utcanevek, mint a Liliom, Viola és társai) egyre inkább felváltották a lakóházak, templomok, majd kiépülő utcák. Pest városának 1777-ben lett része Józsefváros, magába foglalva akkoriban még a mai Mester utca környékét is. A városrészben álló sok földszintes agyagház helyett az 1838-as nagy árvíz után kerültek emeletes bérházak, majd Budapest világvárossá növése és az iparosodás felvirágzása rengeteg betelepülőt vonzott a környékre is.

A mai Ferencváros területének Duna menti része nagyon sokáig klasszikus ipari területnek számított Forrás: OrigoFortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A mai Ferencváros területének Duna menti része nagyon sokáig klasszikus ipari területnek számított, ahol malmok, vágóhidak, üzemek, raktárak feküdtek. Még a Nagyvásárcsarnok 19. század végi megépülésekor is ilyen épületek álltak mögötte sorban a Duna-parton, ahol a vízi és vasúti szállításhoz is kapcsolódni tudtak. A mai Mester utca és Soroksári út között pedig megtalálhatták a korabeli pestiek a Concordia malmot, a Gizella malmot, a Heidrich és Strausz gőzmalmot, a Hungária árpagyöngygyárat, a Közvágóhidat és Marhavásártelepet, vagy a korabeli Húskonzergyárat is.

Soroksári út, Közvágóhíd Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Ennek az ipari múltnak és az ehhez kapcsolódó mesterségeknek az emlékére, meg persze a környékbeli lakók jellemző foglalkozására utalva kapta a Mester nevet az utca 1874-ben. Korábban a Temetőkert és Temető utca neveket is viselte, mivel a mai Haller és Mester utca találkozásánál álló Páli Szent Vince-plébániatemplom mellett akkoriban nem park, hanem sírkert feküdt, többek között Petőfi Sándor szüleinek nyughelyével. De nem csak a Mester utca hordozza a nevében a környék ipari múltjának az emlékét, hiszen nem véletlenül hívják így a környéken a Vágóhíd, Gőzmalom, Gabona vagy Ipar utcákat is.

Az ipari jellegéből adódóan a Ferencváros ezen része sokáig a szegényebb társadalmi rétegek lakhelyéül szolgált (lásd József Attila verseit), és a Mester utca jó ideig hírhedt környéknek is számított közbiztonság szempontjából, ahol könnyen kemény legények öklébe is belefuthatott az ember. Ez a helyzet az ezredforduló környékén kezdett el alaposan megváltozni, amikor a Soroksári út melletti ipari területeket sorban beépítették, és a jó adottságú, fákkal teli, egyetemekhez közeli Mester utca kedvelt célponttá vált a lakás- és albérletpiacon egyaránt, hogy mára igazi hangulatos belvárosi sugárúttá változzon.

Az ipari jellegéből adódóan a Ferencváros ezen része sokáig a szegényebb társadalmi rétegek lakhelyéül szolgált Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A Pesti mesék című cikksorozatunk korábban megjelent részeit ITT olvashatod!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.