Az aranykor: miért őrül meg a világ egy amerikai kosztümös sorozatért, amiben etyepetye sincs?

Az utóbbi években elárasztottak minket a különféle kosztümös sorozatok, melyek porcelánbolton átrongyoló cirkuszi elefántként forgatták fel a műfaj szabályait. Az olyan művek, mint a Brigerton, A császárné, Ifjú hölgyek kézikönyve kétségtelenül szórakoztatók, de pont az a báj hiányzik belőlük, amiért a zsánert anno megkedveltük. Azt hinnénk, hogy nincs is igény klasszikus kosztümös sorozatokra, erre megjelenik a brit Julian Fellowes, a Downton Abbey írója és egy olyan drámasorozat tesz le az asztalra, mely visszahozta a műfaj régi fényét. Az aranykor megérdemelten vált sokak kedvencévé. 

A pénz beszél, de a vagyon suttog – Társadalmi bukás és felemelkedés Az aranykorban

Az 1880-as évek New Yorkjában járunk és egy vidéki lány belecsöppen a New York-i elit intrikákkal, versengéssel teli világába. Egy olyan korban járunk, amikor nagyívű gazdasági átalakulás ment végbe, ahol a származást szépen lassan felváltotta a tőke, melynek révén számos család felemelkedett, és kialakult a klasszikus tőkés osztály.

Ebben a kosztümös drámában tehát nem kizárólag pár teát szürcsölgető arisztokrata hölgy problémáit követjük végig, hanem egy teljes társadalom átalakulását, mely a mai világunk kialakulásához vezetett. Vagyonszerzés, előítéletek, társadalmi felemelkedés, valamint a kapcsolatok és pénz összefüggései állnak a fókuszban.

A fő konfliktusforrás az újgazdag Russell család felsőbb körökbe való beilleszkedésének kihívásit állítja középpontba, ám a hagyományos New York-i elitnek enélkül is megvannak a maga problémái.

Modern problémák régi köntösben: így kell mai problémákat tálalni egy kosztümös sorozatban!

Míg Az aranykort nézi az ember, a néző magára ismer a szereplőkben, ugyanis rendívül intelligensen csempésztek 21. században releváns kérdéseket régi korokba. Az aranykor nem ad negyedik hullámos feminista szövegeket szereplői szájába, a férfi karakterek nem válnak nemük paródiájává, de a női függetlenedésnek sem a szexualitás kifejezése az útja.

Ebben a sorozatban is feltűnnek olyan megosztó témák, mint a feketék helyzete, kirekesztés, de ezeket ízlésesen, történelmileg hitelesen ábrázolja Az aranykor, mely egy percig sem óhajtja szebbnek mutatni világát. Itt bizony egy fekete ember is lehet rossz, ahogy egy elvált nőt sem ment meg deus ex machina egy erőltetett forgatókönyvírói bravúr. Amikor mégis ilyen írói húzással élnek, annak jól megalapozott oka van, amire remek példa Az aranykor 2. évadának plot twistje. Aki ebben a New York-i társadalomban vét a szabályok ellen, kíméletlenül a peremvidékre kerül.

Rétegelt karakterek és meglepetésemberek Az aranykorban

Izgalmas, rétegelt, jól felépített karakterek népesítik be ezt az aranyozott New York-i világot, melyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelnénk párat. Személyes kedvencem George Russell, egy vasúttársaság gazdag tulajdonosa, akinek vagyona építése során olyan morális problémákkal kell szembenézni, mint munkásjogok, válságok, miközben otthoni életében szerető férj és családapa.

Felesége, Bertha Russell egy törtető, mégis kifinomult nő, aki minden helyzetben magához ragadja az utolsó szót, az évadok során pedig lassan a társaság királynőjévé válik. Angol testvérsorozatához hasonlóan azonban itt is megjelenik a személyzet problémája, melyek közül Jack, az inas története a leginspirálóbb.

Vénlány húgát Cynthia Nixon alakítja, akinek pozitív, derűs, kissé naiv karaktere a kosztümös sorozat fénypontja. Még a képernyőre szabadított Szex és New York paródiát is megbocsátjuk neki.

Miért olyan kiemelkedő kosztümös sorozat Az aranykor?

Azt hinnénk, hogy a tradicionálisan lassabb mederben csordogáló kosztümös dráma műfajának egyetlen útja a történelmi hiteltelenség ingergazdag, szirupos útja, hisz egy információs társadalomban erre van igény. Julian Fellowes Az aranykorral azonban bebizonyította, hogy igenis van létjogosultsága a zsáner klasszikus feldolgozásának. Nem lépi át a műfaj határait, de csavar egyet rajtuk, maximálisan kitölti a rendelkezésére álló teret, így frissnek hat a mű mondanivalója.

A Nagy Alma felhőkarcolók nélkül is monumentálisnak hat, mivel nem a sokkfaktorra épít, észrevétlenül kúszott be az emberek szívébe, így viszont betonbiztos rajongói tábort épített fel. Az HBO egyik legfelkapottabb sorozata lett, mely évadról évadra emelte a tétet, hogy Az aranykor 3. évada új szintre emelje a drámát.

Az aranykor visszaállította a kosztümös dráma műfaját, melyért nem győzünk elég hálásak lenni a Downton Abbey írójának.

Értékelés: 9/10