női jogok munkaerőpiac Rácz Zsuzsa Európai Parlament Strasbourg
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Magyarországon nem élnek nők? - kérdezte Dagmar Roth-Behrendt, az Európai Parlament egyik alelnöke, amikor a soros elnökség kezdetén a testületbe érkező magyar kormánytagok között egy nem sok, annyi nő sem tűnt fel.



"Csak néztünk egymásra a kollégáimmal: vajon mikor jönnek végre a nők?"









"Mindig úgy, hogy ahhoz, hogy megbecsülést is kapjak a munkámért, nem elég kifogástalanul elvégezni a feladataimat, hanem még dupla leszúrt rittbergereket is kell ugranom azért, hogy elhiggyék, megérem a pénzemet?!"





Thinkstock
Thinkstock



A válság elsősorban "férfias" válság - mondta a Európai Parlament alelnöknője, "hiszen - magyarázta - a cégek vezető pozícióiban, az Öreg Fiúk Klubjában többségben férfiak ülnek, a válsághoz vezető döntéseket is ők hozták meg. Ugyanakkor a válság inkább sújtja a nőket, mert többségük eleve rosszabbul fizetett területeken (egészségügy, szociális szféra, oktatás) keresnek még kevesebbet, mint előtte."

Szingli vagy? Akkor tetszeni fog új websorozatunk! Nézz bele!






Thinkstock
Thinkstock



A másik probléma - az EU szerint -, hogy a nők nem jutnak végzettségüknek és tudásuknak, tapasztalatuknak megfelelő pozíciókba, pl. alig vannak jelen a gazdasági és politikai hatalomban."Nálunk azért vannak szinte kizárólag férfi vezetők - hallottam nemrég egy fórumon egy hatalmas magyar multi férfi menedzserétől -, mert nagyon sok nehéz és nagy kockázatú döntést kell hoznunk."

Hogy oda ne rohanjak - gondoltam -, vajon mennyire nehéz egy kisgyerek kruppos rohamánál éjjel kettőkor eldönteni, hogy irány a kórház vagy sem?! Ezeket az életbevágó döntéseket - és még sok százat naponta - elsősorban a nők hozzák meg. De ez, persze, nem mutatkozik meg a tőzsdei indexekben. Akkor vajon könnyebb vagy kevesebbet érő döntések ezek?

A helyzeten Svédországnak és Norvégiának sikerült változtatnia: a norvégok 2006-ban bevezették a női kvótát a piaci szférában is, és minden tőzsdei cég a zárt férfi vezetői klubjaiba kénytelen volt több nőt beengedni. A norvég menedzsmenteknek ma már 42%-a nő. És köszöni, mind a norvég, mind a svéd gazdaság sokkal jobban van, mint a kvóta előtt. Igaznak bizonyult a tétel: a nők bevonása egyszerűen növeli a profitot hosszú távon. Olaszországban például ugyanezen szám mindössze 4-2 %, de még ezzel is megelőznek minket, mert nálunk alig 1-3% között van az arány, és EU-tagállamként 2015-ig - elvileg - minimum 30%-ra kell emelnünk az arányt.

Thinkstock
Thinkstock


Mennyi feminista süketelés!- lehet most legyinteni a tényekre, ugye? Lehet, de a feminizmus egyrészt - legalábbis szerintem - a választás lehetőségének biztosítása a nők számára is az élet minden területén. Másrészt nem kisebb tétről volt szó a nőnap kapcsán az Európai Parlamentben, mint a gyermekeink jövőjéről.

Ki szeretné azt, hogy az ő gyereke, csak azért, mert lánynak született közel 20%-kal kevesebb bért kapjon ugyanazért a munkáért, mint például a fia? Márpedig ez vár a gyerekeinkre is, mert a helyzet nagyon lassan változik. Azért is, mert sokszor maguk a nők sem becsülik igazán a saját munkájuk értékét: "Én nem dolgozom, csak otthon vagyok a gyerekekkel". Márpedig a változás ott kezdődik, hogy mi magunk többre becsüljük magunkat anyaként, feleségként, munkaerőként; nőként.

Mert Magyarországon is élnek nők, lányok, anyák, nagymamák, hogy az Európai Parlament alelnöknőjének kérdésére ezúton válaszoljak. Ugye?


Tippünk: www.terezanyu.hu
Itt barátkozhatsz Terézanyuval!




Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.