Kedélyjavító és vitamindús: te megennéd a méhlepényed?

A kismama mellett a szülésnél főleg a gyermekkel foglalkoznak az orvosok: ami előtte és utána távozik az anya szervezetéből, az általában a kukában landol. Így történik ez hagyományos esetben a méhlepénnyel is. Egyre többen állítják ugyanakkor, hogy az akár nyersen, akár szárítva fogyasztott méhlepényük segít a szoptatásban, és még a szülési depresszió ellen is jó. January Jones is így tartja formában magát, állítása szerint a méhlepény-kapszulák adnak erőt neki a munkához és a gyerekneveléshez.

Több mint hulladék

A placentának nagy szerepe van a terhesség során: hormonokat termel, melyek segítenek megtartani a terhességet, és közreműködésével táplálja az anyai szervezet a magzatét. A terhesség végére körülbelül 500-700 grammosra növő, sötét színű, disznómájra emlékeztető szervbe csatlakozik a baba köldökzsinórja, és szüléskor az újszülött világra jövetele után fél-egy órával - jó esetben magától - távozik. Az orvos alaposan megvizsgálja, mert ha nem távozott egészben a méhből, akkor gondok adódhatnak, de a vizsgálat után, hacsak az anyuka másképp nem rendelkezik, a placenta a szemétbe kerül - bár állítólag a gyógyszeripar felhasználja a szerveket a hasznos hormonok miatt.

A méhlepény tele van vérrel, hasznos vitaminokkal, hormonokkal és vassal. Ösztönösen "tudják" ezt az állatvilág tagjai, hiszen az emlősök mindegyike megeszi méhlepényét a fialás vagy ellés után - nemcsak táplálékul szolgál a legyengült anyaállatnak, hanem a hormonok miatt az utódgondozásban is segít. Normál esetben egy frissen szült nőnek nincs szüksége azonnali tápanyagra, mert méhlepény helyett ehet kevésbé bizarr ennivalót is, de a szervben található hormonok és vitaminok neki is jól jöhetnek.

Mire jó a placentaevés?

Sok anyuka küzd szülés utáni levertséggel, hangulatingadozásokkal, melyért a hormonváltozások (is) felelősek. A méhlepényben található oxitocin nemcsak méhösszehúzó hatású, de ezeken a rossz hangulatokon is javít. Emellett a placentában lévő anyagok a tejtermelést is fokozhatják, és az anya életerejét is növelhetik. A méhlepény továbbá gazdag vasban és B12-vitaminban is, melyek segíthetnek hamarabb felépülni a vérveszteséggel járó szülés után.

A természeti népeknél nem ismeretlen egyébként a méhlepényevés, ahol azonban nem fogyasztják el, ott mágikus erőt tulajdonítanak neki, és elássák a földbe. A nyugati kultúrában is kezd elterjedni a placenta jó híre, így nemcsak az anyának, hanem akár az egész családnak adják homeopátiás szerként. Persze a módszer követőinek nagy része nem nyersen fogyasztja a placentát, mint az állatok: ők általában lefagyasztják, majd megfőzik vagy kiszárítják.

A méhlepényszakácsoktól a kapszuláig

Az igazi méhlepényevők egy friss darab placentát összeturmixolnak némi gyümölccsel, és vígan kikanalazzák egy tálból. A kevésbé merészek megfőzik vagy kiszáríttatják. Annyira elterjedt ma már ugyanis ez a módszer, hogy külön cégek léteznek - persze egyelőre csak Amerikában és Angliában -, melyek a megfelelően kiszárított és porrá tört méhlepényt kapszulákba töltik, és így az anyuka úgy fogyaszthatja, hogy nem találkozik a véres valósággal.

Ahhoz, hogy az orvosok ne kezeljék automatikusan veszélyes hulladékként a placentát, előre szólni kell, ha haza szeretné valakit vinni, és egy akkora műanyag dobozt kell adni, melybe belefér a szerv. Otthon aztán - ha nem fogyasztod azonnal - le is fagyaszthatod, némi fűszerezés után meg is sütheted, kinek mire van gusztusa. A kapszulásítás itthon csak hozzáértőknek elérhető, erre szakosodott cégekről vagy az Amerikában egyre terjedő méhlepényszakácsokról nálunk egyelőre nem tudni.