A mentálisan erős és kiegyensúlyozott szülők gyereknevelési stratégiái

Fontos, hogy egy mentálisan erős szülő maga is a lenti elvek szerint él. Nem játssza meg magát, nem viselkedik ambivalens módon, fejlett önismerettel rendelkezik. Csak példamutatással lehet hitelesen átadni ezeket az „üzeneteket", és végső soron csak így fogja tudni a gyermek belsővé tenni.

Mit tesz másként?

A gyermek, életében számtalan kudarcot, visszautasítást és fájdalmat fog megélni. Egy erős szülőnek nem az a dolga, hogy vele karöltve bűnbakot és felelőst keressen ezekért, ujjal mutogatva az igazságtalan világra. Ő az, aki rávezeti gyermekét a történtek igazi okaira, valamint megmutatja neki, hogy miként tud tanulni ezekből a keserűségekből. Sőt, finoman meg is világítja, hogy bizonyos helyzetekben, milyen reakcióval tudott volna eredményesebb lenni.

Alapvető és gyakori hiba, hogy a gyermekkel szemben bűntudatot érez a szülő. Ez adódhat abból, hogy túl sokat dolgozik, és így kevesebb ideje jut a gyermekre, de olyan banális oka is lehet, hogy ő képtelen gügyögve babázni vele. Ő az, aki nem képes kialakítani az önálló, másoktól független szülői énjét, ezáltal folyamatosan próbál megfelelni a magazinok, a köztudat, a barátok, rokonok által megfogalmazott tökéletes szülőnek. Ez pedig nem vezethet máshová, csak kudarcba. Ezeket a negatív érzéseket természetesen megjeleníti, méghozzá a gyermek irányába – ajándékok, indokolatlan mézes-mázasság... stb. formájában.

Egy erős szülő tisztában van a hibáival, és ezeket bármikor fel is vállalja. Arra törekszik, hogy a tőle és adott helyzetétől telhető legtöbbet adjon gyermekének. Ám elfogadja a korlátait is. Épp ettől lesz a gyermeke számára remek példa, hiszen nem a tökéletességet hajszoló, majd ebbe összetörő ember képe fog előtte követendő példaként lebegni.

Nagyon nehéz a demokrácia-diktatúra-anarchia közt lavírozni egy családban. Egy erős szülő azonban remekül érzi, és képes érzékeltetni, hogy mikor minek van épp tere. Az önmagáért kiálló és remek érdekérvényesítő gyermek nevelése, nem egyenlő a parancsolgató, öntörvényűvel. Mint az életben, tudni kell, hogy kivel szemben és milyen szituációkban meddig mehet el az ember. Ezt felnőttkorban már csak komoly önismeret és tudatos önfejlesztés révén lehet elérni.

A felnőtté válás egyik alapfeltétele, hogy tetteinkért felelősséget vállaljunk. Ez alapján ma is rengeteg ember kering a világban, akik bár bőven elmúltak 18 évesek, az igazi felnőttséget nem érték el. Az erős szülő nem szidással, fenyegetéssel és büntetéssel éri ezt el. Életkor szerint adja a feladatokat gyermekének – önálló öltözés, teríték leszedés, fogmosás -, továbbá a választásban rejlő felelősséget is átengedi neki. Ha a gyermek kéri, elmondja a véleményét, de azt nem erőlteti rá. Ha rosszul dönt, a szülő akkor sem avatkozik közbe.

Amennyiben ezek fokozatosan és valóban képességhez, készséghez igazítottan történnek, úgy csak pozitív hatásai lehetnek – és nem, nem veszi el a gyermekkor üdeségét, ha esténként neki kell összepakolnia a szobáját, vagy örökbe adja az egyik játékát, amit később megbán.

A felelősségvállalás természetesen a hibák elismerését is magában foglalja. Erre azonban egy erős szülőnek gyermekét, csupán kis mértékben kell tanítania, mivel a szülői példa ott áll előtte, melyet tudat alatt követ.

Egy erős szülő sosem reagálja sem alul, sem túl a testi és a lelki fájdalmat. Amikor kell, teret enged a könnyeknek, de sosem válik drámakirállyá és királynővé. Nem áltatja gyermekét, elismeri, ha valami fájdalmas dolog fog következni; pl. injekció, füllyukasztás. Ugyanakkor arra kondicionálja, hogy minden ilyen esetben tudja, ő uralja a testét, a fájdalom így tehát visszább szorítható, méltósággal viselhető. Nem bagatellizálja el, ha a gyermek sír, szomorú valami olyan dolog miatt, mely felnőtt szemmel tökéletesen érdektelen – pl. ma csak négyen játszottak vele az ovis csoportból. Mindig megértéssel és a fájdalom eredetének feltárásával fordul gyermeke felé.

Mindezeken túl, felismeri a gyermek saját fájdalomküszöbét, és elfogadva azt, nem erőltet semmit, csupán megmutatja, hogy másként is lehet kezelni.

Egy mentálisan erős szülő valóban felkészíti gyermekét a való életre, miközben önálló személyiségként is kezeli.