5 jel, hogy te vagy a mérgező a párkapcsolataidban

Már megint szakítással végződött egy párkapcsolatod, pedig te mindent megtettél? Erről a férfiról/nőről is kiderült, hogy nárcisztikus, csak magával törődik? Folyton ugyanabba a típusba szeretsz bele, és nem érted, hogy neked miért nem jut soha egy rendes ember, miért botlasz folyton „pszichopatákba”?

Ha ugyanazokat a köröket futod, minden kapcsolatodnak ugyanúgy lesz vége, akkor talán itt az idő, hogy elgondolkodj rajta, hogy talán nem is a másikban van a hiba? Talán épp a te viselkedésed az, ami megmérgezi a pérkapcsolataidat, te magad vagy toxikus.

Ha ezt az 5 jelet felismered magadban, akkor a kapcsolataid nagy eséllyek saját magad miatt mennek tönkre.

1. Kontrollmánia

Mindig mindenről tudni akarsz, számodra nem létezik te és ő, ti ketten mindig minden körülmények között egyek vagytok, és efölött az egy fölött te akarod gyakorolni az irányítást, folyamatosan és teljeskörűen. Mindenről tudnod kell, mindent együtt kell kitalálnotok, nem fordulhat elő, hogy a párod maga hozzon meg egy csakis az ő életét érintő döntést, mivel – szerinted – olyan területe az életének, melynek te ne lennél része, nincs.

Bárhol vagytok, neked folyton meg kell őt érintened, fogod a kezét, belekarolsz, ölelgeted, simogatod –mindenki számára legyenek egyértelműek a „tulajdonviszonyok”.

Ha nem hagysz teret és időt a társadnak, akkor hamar bemondhatja az unalmast és dönthet úgy, hogy már nem kisgyerek, nincs szüksége állandó felügyeletre, s ekkor bizony eljön a szakítás ideje.

2. Állandó féltékenység

Egy minimális féltékenység a párkapcsolatban normális és talán szükséges is. Ha szeretünk valakit, arra vágyunk, hogy mi legyünk az elsők az életében. Ám azt várni, hogy dobjon el mindent és mindenkit, hogy csak te létezz számára, akár betegesnek is mondható.

Kényszert érzel, hogy ellenőrizd az emailjeit, a híváslistáját, üzeneteit és még számon is kéred miattuk? Akkor ne csodálkozz, ha előbb-utóbb betelik a pohár. Érzelmileg érett felnőtt embernek nincs szüksége arra, hogy percenként ellenőrizze a helyét a másik „ranglistáján”. Akkor is tudja, hogy szíve választottjának ő az első, ha nem monodgatja percenként, vagy éppen mással, más dolga van.

A magabiztos ember tudja, mennyit ér, nem bizonytalanodik el magában és a kapcsolatában sem, csak mert feltűnt egy másik, vele azonos nemű ember a színen. A kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom, bizalmatlanságra nem lehet építkezni, ráadásul annak, akit folyton gyanúsítanak, számonkérnek, előbb-utóbb elege lesz, ha másból nem, abból biztosan, hogy indokolatlanul megbízhatatlannak van beállítva.

3. Kiszámíthatatlan viselkedés

Kimondatlan elvárások, változó reakciók, indokolatlan kitörések. A másik meg csak néz és nem érti, hogy ami előző nap még rendben volt, az hogy válthat ki fokozott érzelmi kitöréseket belőled.

Egy-egy ártatlan mondatra, helyzetre aránytalanul hevesen reagálsz, szélsőségekben vagy képes csak gondolkodni, kedvenc szavaid a mindig és a soha, a legjobb és a legrosszabb? Kevés ember képes elviselni, ha az az ember, akiben a legjobban kellene bíznia és viszont, akitől a legtöbb megértést várja és akinek a legtöbbet adja, akitől a teljes elfogadást reméli és azt ő is viszonozza, egyik pillanatról a másikra szende szűzből fenevaddá változik. Aki például egy félresikerült vicc miatt kedves emberből hirtelen hárpiává válik, üvöltözik, zokog, nem bírja féken tartani érzelmeit és főleg az indulatait, vádol, vagdalkozik, szakítással fenyeget és még hosszan sorolhatnánk.., majd tíz perc múlva, mintha mi sem történt volna, kacag, bújik, szeret, ne csodálkozzon, ha előbb-utóbb lapátra kerül. Kevés emer képes elviselni ezt a fajta bizonytalanságot, az érzelmi hullámvasút okozta fokozott stresszt.

4. Áldozatszerep

Mindig te vagy a megbántott fél, pedig te annyi mindent megteszel a másikért, sőt, mindent megteszel érte, ha kell hátra lépsz, ha kell tolod magad előtt, nem mész el oda, ahova szeretnél, csak, hogy őt támogasd, inkább vele ülsz otthon, hanyagolod a bartaidat, hogy ne érezze egyedül magát, a karrierépítesben is megálljt parancsoltál magadnak, hogy ne érezze kevesebbnek magát. Bármilyen programjavaslata van, te állsz elébe, nem mondasz nemet semmire, hogy neki jó legyen. És ennyit nem érdemelsz meg – teszed fel a kérdést –, hát ennyit sem képes megtenni érted?

Mit gondolsz, meddig lehet elviselni, ha az ember párja folyton áldozatszerepben tündököl, ha érett viselkedés, a szükségletei kimondása helyett mártírkodásra fordítja az energiáit? Ha a saját jócselekedetit órákig tudja sorolni, de azt nem veszi észre, amit a másik tesz érte és kapcsolatért?

5. Kapcsolati minták

Látszólag jól indul a kapcsolat, semmiségekről beszélgettek, ahogy azt egy kibontakozni vágyó szerelmi viszony igényli, aztán jönnek a komolybb témák, és hopp, már helyben is vagytok. A komolyabb témák, az érzelmi mélységek kiugrasztják a nyulat a bokorból. Egyértelművé válik, hogy ezt a kapcsolatot te akarod uralni, a te definícióid érvényesek rá, pontosan tudod, mi a kijelölt út kettőtöknek. Mindent megteszel azért, hogy működjön, legalábbis ezt érzed. Minden fent említett viselkedésformát akaratlanul is hozol, míg a másik meg nem unja, és nem közli: vége.

Ha azt érzed, már megint ugyanabba a pocsolyába léptél, ismét ugyanott rekedtek meg a dolgok a partnereddel, mint az előzővel és az az előttivel, ugynazokat a köröket futod, próbálj meg kívülről nézni önmagadra és a kapcsolataidra, beleértve a baráti és rokoni viszonyokat is. Találd meg a közös pontokat, hasonló elemeket, ne félj kimondani, ha észreveszed magadban a hibát, lásd meg, ha a te viselkedésed mérgezi meg a kapcsolataidat, és ha szükséges, kérj profi segítséget, a jövőd érdekében.