A zebrapinty alvás közben gyakorolja énekét: nem az ember az egyetlen, aki álmodik

Az álmokat egyfajta misztérium övezi, rengeteg álmoskönyv próbálja megfejteni a jelentésüket, Freud szerint például az emberek álmai szoros kapcsolatban állnak az aznapi tevékenységükkel és szimbólumokat tartalmaznak, ezért tűnnek néha teljesen hihetetlennek. Annyi biztos, hogy az agyunk nem kapcsol ki, amikor elalszunk, bizonyos részei igen nagy aktivitást mutatnak.

Ilyenkor több vér áramlik az agyunk bizonyos részeibe, a kéregbe, ami megtölti tartalommal az álmainkat, és a limbikus rendszerbe, ami az érzelmeinket dolgozza fel. Ezzel szemben a frontális lebeny - amely a mozgásért, tervezésért és irányításért felel - inaktívabb. Ezért történik az, hogy az álombéli eseményeket - legyen az bármilyen abszurd - gondolkodás nélkül igaznak fogadjuk el addig, amíg fel nem ébredünk.

Az emberek álmairól, annak fázisairól rengeteget tudunk - bár közel sem mindent - és sokáig tartották úgy, hogy a fajok közül egyedül mi vagyunk képesek erre, mára mondhatni kétségtelenül kiderült, hogy ez egyáltalán nem igaz.

Az ugrópókok lába időnként meggörbül, miközben éjszaka, hálójuk egy szálán lógnak, szemük pedig ide-oda mozog. Ez nagyon hasonlít ahhoz, ami az alvás REM szakaszában történik a testtel. Ezek a megfigyelt pókok körülbelül 17 percenként produkáltak hasonló mozgásokat. Már csak azt kellene tudniuk bebizonyítani, hogy valóban alszanak, mert ha igen, és ez az, aminek látszik, akkor elmondhatjuk, hogy még az ugrópókok is álmodnak.

Az álmodás képessége sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk

Ugyan az ugrópókokról nem tudjuk minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy álmodnak, több olyan állatfaj is van, amiről biztosabban állíthatjuk.

de macskáknál, egereknél, lovaknál, juhoknál, oposszumoknál és tatuknál is.

A vizsgálatokat nehezíti, hogy még az emlősöknél sem egyforma az alvás REM szakasza. A bálnáknál és a delfineknél nem tapasztalták a tipikus jeleket, a madaraknál viszont igen. A tintahalaknál is hasonló mozgásokat figyeltek meg akkor, amikor feltételezhetően aludtak, ahogy a polipoknál is.

A REM-alvás egyes állatoknál a tapasztalatok visszajátszásával is összefüggésbe hozható. Korábban labirintusban futó alvó egerek vizsgálata során az agy azon részei aktiválódtak, amik segítik a navigációt, de a szemmozgással összefüggő neuronok aktivitását is észlelték.

Miről álmodnak az állatok?

A zebrapintyek nem úgy születnek, hogy egyből tudnak egy bizonyos dallamot csiripelni, meg kell tanulniuk. Amikor álmukban vizsgálták ezeknek a madaraknak az agyi aktivitását kiderült, hogy alvás közben is a dallamot gyakorolják. A kutyák és macskák a kutatások szerint pedig arról álmodnak, ami történt velük, ez a tanulási folyamat része, ahogy a fentebb említett egereknél is. Az eredmények annyira egyértelműek voltak, hogy a kutatók még azt is ki tudták következtetni, a rágcsálók a labirintus mely részén járhatnak álmukban.

Fontosabb, mint gondoltuk

Egyes elméletek szerint a REM segít az agynak az emlékek kialakításában és átszervezésében, mások pedig úgy gondolják, a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszereinek fejlesztését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket. Nem tudjuk, hogy mi a pontos oka és szerepe, de

Mivel már a zebrahalaknál is tapasztaltak REM-szerű alvást ez azt jelenti, hogy ez az állapot legalább 450 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki. Az alvás ezen szakasza kiszolgáltatottá teszi a fajokat, ugyanis ilyenkor elveszítik az irányítást a legfontosabb szabályozórendszereik felett. Úgy gondolják, hogy ha nem lenne kiemelkedő szerepe, az evolúció során eltűnt volna.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

• Kiderült, hogy miért nem emlékszünk az álmainkra: az ELTE kutatói szerint ez az oka
• Tiltott alvászónák: ezekben az időszakokban inkább ne hajtsd álomra a fejed!