Meglepő és furcsa betegségek

2017.04.07. 08:00

Hála a tudomány fejlődésének, mára több tízezer betegséget és rendellenességet ismerhetünk. Ezek közül azonban akad néhány olyan, amelyek amilyen furcsán és meglepően hangoznak, annyira valóságosak. Ezek közül gyűjtöttünk most össze néhányat.

Idegen akcentus szindróma

Eleinte a pszichiátriai betegségek közé sorolták, egy későbbi kutatás után azonban megállapították, hogy az idegen akcentus szindrómában szenvedő betegek valamennyi tagjánál jelen vannak ugyanazok az agyi elváltozások, amelyek a hangmagasság és a hanglejtés változásához, illetve a magánhangzók elnyújtásához vagy nyíltabb ejtéséhez vezethetnek. Az idegen akcentus szindrómás betegek hirtelen kezdenek el valamilyen alig felismerhető dialektusban vagy akcentussal beszélni. Az első esetet 1941-ben jegyezték fel, amikor egy norvég nőt németes akcentusa miatt elűztek a helyi közösségből. 

Az idegen akcentus szindrómás betegek hirtelen kezdenek el valamilyen alig felismerhető dialektusban vagy akcentussal beszélniForrás: Thinkstock

Kifésülhetetlen haj szindróma

Itt most nem arról a minden reggel gondot okozó jelenségről beszélünk, amikor csak nagy nehézségek árán tudod kibogozni a hajad. A kifésülhetetlen haj szindrómában szenvedőknél ennél súlyosabb a helyzet: ilyenkor nincs csomó, gubanc, nem rasztásodik, mégis lehetetlen kifésülni a hajat. Mindennek oka a rendellenes és furcsa hajnövekedés, a göndörödő, ovális, háromszög vagy egyéb furcsa formákat felvevő tincsek. Mindez miatt nem csupán ápolatlannak tűnik a frizura, hanem sajnos a megoldása is elég drasztikus: az egészet le kell vágni. Ám öröm az ürömben, hogy utána már újra úgy „viselkedik” a haj, ahogyan előtte is. A kifésülhetetlen haj szindrómát sok esetben valamilyen betegség, kemoterápia, esetleg gyógyszeres kezelés okozhatja. 

Smith–Magenis-szindróma

Sírtad már el magad zenétől, annyira meghatódtál tőle? Aki Smith–Magenis-szindrómában szenved, bárhol és bármikor könnyekre tud fakadni egy-egy dallam hallatán – ám ők nem a meghatottság miatt, hanem mert az agyuk érzelmekért felelős területét ingerli a muzsika, ami miatt sírni kezdenek. Mindeközben azonban egyáltalán nem éreznek szomorúságot. A nehezen diagnosztizálható rendellenesség kísérő tünetei lehetnek az alvászavar és a beszédbeli visszamaradottság is. 

A Smith–Magenis-szindrómában szenvedők bárhol és bármikor könnyekre tudnak fakadni egy-egy dallam hallatánForrás: Thinkstock

Nevető halál

Ezt a rendkívül furcsa betegséget a hirtelen fellépő nevetőgörcs, a végtagok remegése, majd az ezeket követő egyensúlyvesztés, mozgás- és beszédképtelenség jellemzi. Elsőként és kizárólag Új-Guinea népeinél jegyezték föl, akiknél a kannibalizmus végével meg is szűntek a tünetek. A nevető halál, vagy más néven kuru nevű betegség a szivacsos agysorvadás egyik fajtája, felfedezője, Carleton Gajdusek pedig 1976-ban Nobel-díjat kapott érte. 

Stendhal-szindróma

Valószínűleg sokunk ismeri az érzést, amelyet egy-egy gyönyörű művészi alkotás vagy panorámás kilátás tud okozni. Ám azt már csak kevesen mondhatják el magukról, hogy mindezek láttán a heves szívdobogáson kívül ájulást vagy szédülést tapasztaltak volna. Pedig a Stendhal-szindróma pontosan ezzel jár, és évente több százan meg is tapasztalják, kiváltképp, akik a festői szépségű Firenzében járnak. A különös rendellenességre egyedüli gyógyír az utazást követő szürke hétköznapok. 

szindrómabetegségrendellenesség