Miért baj az nekünk, ha előttünk teszi szét a lábát egy sovány modell?

Cs. Nagy Anikó

2017.03.19.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Hatalmas botrányt kavart a napokban a világhírű divatház, Yves Saint Laurent kampánya, amelyet később a francia reklámfelügyeleti hatóság el is távolíttatott. De mi volt az üzenete, és miért káros ránk, földi halandókra nézve? Ennek jártunk utána.

Szexista, megalázó és beteges

– nagyjából ezekkel a jelzőkkel illették a közösségi média berkeiben Yves Saint Laurent legújabb kampányát, amelyben „fájdalmasan vékony modellek" szerepelnek „degradáló" pózokba csavarva. Az AFP hírügynökség szerint egészen pontosan arról van szó, hogy plakátokon látható modellek hiányos, kihívó öltözékben, széttett lábakkal szerepelnek.

A francia reklámfelügyeleti hatóság, az ARPP arról számolt be, hogy a hozzájuk beérkező panaszok legtöbbje azt rótta fel, hogy az Idol Preview nevet viselő kampány tulajdonképpen nem más, mint egy „nemi erőszakra való uszítás".

Stephane Martin, az ARPP igazgatója szerint a divatház vitathatatlanul megsértette a szakmai kódex előírásait, amely tiltja az emberek sértő és megalázó ábrázolási módját. A botrány kirobbanása után pár nappal eltávolították a kampányt hirdető plakátokat, az ARPP pedig a képek módosítására kérte fel a márkát.

Már az ókortól kezdve

Nem az YSL divatház az első a divattörténelemben, amely szexualizált tárgyként jeleníti meg a nőket a kampányaiban. Sőt: az ókori civilizációtól kezdve a reneszánszon át a mai modern reklámokig, vagyis tulajdonképpen egész európai történelem során fetisizálták a női szépséget. Miközben a gyengébbik nem folyamatosan próbált megbirkózni a kulturális eredetű testi bizonytalanságával: hízott, fogyott, fűzőkbe és más lehetetlen ruhadarabokba kényszerítette magát, csak azért, hogy megfeleljen az adott kor ideáljának.

A mai kor fogyasztói társadalmában a nők teste az eszközt és egyúttal a végső terméket is jelenti. A gyengébbik nemet nap mint nap bombázzák üzenetekkel, amelyek szerint nem elég jók, nem elég fiatalok, nem elég szépek, nem elég soványak, ők pedig készségesen vásárolják is azokat a kozmetikai cikkeket, próbálják ki a fogyasztószereket, és húzzák magukra a legnevesebb dizájner ruháját abban a tudatban, hogy jobbak, fiatalabbak, szebbek és karcsúbbak lesznek tőle.

Megfelelni mindenáron

A divat és a táplálkozási zavarok közötti összefüggést többször megállapították a kutatók: a nyugati kultúrában elfogadott és idealizált karcsúság tulajdonképpen kedvez a torz testkép, az anorexia és a bulimia kialakulásának. Mindebben a társadalom és a média által gyakorolt hatásnak is nagy szerepe van.

Nem csoda, hogy korábbi elemzések kimutatták, hogy a televízió megjelenésével ugrásszerűen megnőtt a különféle táplálkozási rendellenességek gyakorisága. Az ANAD nyilvántartása szerint manapság a 12–25 év közöttieknél minden második lány és minden harmadik fiú próbált már valamilyen módszert annak érdekében, hogy csökkentse az étvágyát: ezek lehettek a cigarettázás, az étkezések kihagyása vagy a hashajtó szedése. Mindezt abból a célból, hogy elérjék a divatipar és a média által is reprezentált nullás méretet.

Az adatok szerint világszerte

24 millió ember küzd jelenleg is étkezési zavarral,

és a legtöbb ember elégedetlen azzal a képpel, amit a tükörben lát viszont. Egy 1984-es felmérésben körülbelül 33 ezer amerikai nő vallott arról a kutatóknak, hogy minden más céljánál előrébb való az, hogy legalább 6 kilót fogyjon.

"A divatiparnak abban van szerepe, hogy hatással lehet a belső testképideálra.
A saját testképünk és a média által sugallt ideál minél inkább eltér, annál nagyobb lesz a kétségbeesés és az elégedetlenség, mondván nem vagyok olyan vonzó, mint akik a tévében szerepelnek, és sikeresek. A média a modellek kiválasztásával sugallja, hogy mi a szép és a vonzó, és hogy ki az, aki sikeresebb lesz emiatt. Az internet és közösségi oldalak megjelenésével pedig még inkább elárasztva érezhetjük magunkat" – vélekedik Somogyi Kata klinikai szakpszichológus.

"Az étkezési zavar ott kezdődik, amikor a testképpel való elégedetlenség súlyos és krónikus formát ölt. A média nyomulásának is lehet szerepe, de a hátterében emellett jellegzetes, családhoz kötődő, elfojtott érzelmeket és indulatokat, önrombolásos motivációkat is találunk, ennek a kibogozása már a pszichológus szakember feladata. Az étkezési zavar csak attól nem tud kialakulni, hogy a média mennyire bombáz minket ezzel a testképideállal. Az étkezési zavar ennél sokkal összetettebb, a gyökere a családi kapcsolatokban keresendő" – tette hozzá.

Van ellenpélda

Szerencsére egyre több pozitív példát is találni. 2015-ben a Target elindította első plus-size kollekcióját, a ModCloth webáruház pedig egész egyszerűen úgy döntött, nem szerepelteti többé az oldalán a „plus" kifejezést. A történelem során pedig először kapott helyet plus-size modell a neves Sports Illustrated magazin különkiadásában a világhírű Ashley Graham személyében. Ugyancsak 2015-ben kitiltották a túl sovány modelleket a francia kifutókról és a magazinok hasábjairól: a törvény szerint a modelleknek orvosi papírral kell igazolniuk, hogy a testtömegindexük a normális, 18-as értéken felül van.

Yves Saint Laurent magához hűen továbbra is próbálkozik kiverni a biztosítékot egy-egy magát népszerűsítő kampány során, fontos lépés velük szemben, és jó is látni, hogy vannak, akik felismerik, mennyire káros az a kép, amit közvetítenek a nőkről nőknek (és férfiaknak). És bár a fentebb szereplő plakátok örökké fennmaradnak, hála az intézkedéseknek, tudjuk, hogy az általuk prezentált tartalom minden, csak nem elfogadható.