Fájdalmas járványok, amelyek rettegésben tartották a világot

2018.03.28. 20:27

Angol izzadás, ami elől még VIII. Henrik is menekült

Kereken 100 évvel ezelőtt, 1918-ban jegyezték fel az utolsó Sudor anglicust, vagyis az "angol izzadás" néven ismert betegséget. Először 1485-ben ütötte fel a fejét a járvány, és valamivel több, mint 40 évvel később, még VIII. Henrik is ettől a kórtól rettegett. A fertőzöttek halálfélelemről, fejfájásról, nyaki fájdalomról számoltak be, és folyamatosan verítékben úsztak. Valamivel később felszaladt a lázuk, és szapora lett a pulzusuk, a kiszáradás következtében, a betegek ötöde meghalt. Bár 100 évvel később a járvány szinte eltűnt, az 1600-as évek végére Pikárdiában újra felütötte a fejét. A korábban említett utolsó ismert beteget is itt, Észak-Franciaországban jegyezték fel.

Angol izzadás (Sudor anglicus)Forrás: YouTube

A fekete halál a legfélelmetesebb tünetekkel

Az egyik legismertebb járvány a spanyolnátha, mely 1918 és 1919 között, közel 100 millió ember halálát okozta. A kór az influenza jól ismert tüneteivel kezdődődött, viszont a vírus később extrém hidegrázást, kimerültséget, majd tüdőváladékozást (és véres köpetet) okozott. A spanyolnáthában szenvedő betegeket az orvosok általában nem fektették le, hanem felültették, így ugyanis viszonylag kezelni tudták a tüdőben felgyűlt váladékok okozta köhögést. A betegségből nem lehetett kigyógyulni, a feljegyzésekben úgy írtak róla, hogy a "szerencsésebbek" megfulladtak a rengeteg tüdőváladéktól, de a hosszan szenvedők különböző fertőzéseket kaptak el, így elhúzódott a szenvedésük. A pestis, vagyis a fekete halál hosszú évszázadokon keresztül tartotta rettegésben az embereket. 1340-es felbukkanásától számítva közel 75 millió áldozatot követelt. A fekete halál különböző fajtákkal, így különböző tünetekkel jelentkezett.

  • A bubópestis leginkább a nyirokcsomók fájdalmával és feldagadásával, majd gennyes váladékozásával járt. Akik elkapták a magas láztól, ízületi fájdalomtól szenvedtek, de nem volt ritka a hányás és az ágyéki fájdalom sem. A betegeknek csak a harmada élete túl a kórt, a többiek alig egy hét alatt elhunytak.
  • A szeptémiás pestist a vérmérgezés egyik fajtájának tartják.
  • A cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestis pedig először a tüdőt, majd a test további szerveit támadta meg. Jellemzően minden érintett beteg elhunyt a betegség szövődményeiben.

A járvány a 18. században teljesen eltűnt Európából. Ma pedig már azt is tudjuk, hogy megelőzése a rágcsálók ellenőrzésén, és a bolhacsípés elleni védekezésen alapul. Oltás rendelkezésre áll. A kezelésben számos antibiotikum is hatásos lehet.

Spanyolnáthában szenvedő betegek egy oaklandi kórházbanFotó: Edward A. "Doc" Rogers/Wikipédia

Magyarországon is rengeteg áldozatot követelt a kolera

Bár kolera járvány még ma is előfordul egy-egy országban (1991-ben például a perui egészségügyi miniszter jelentette be a járványt), alapvetően egy legyőzött világjárványról beszélhetünk, ami még a pestisnél is több áldozatott szedett. A kolera a víz fertőzésével terjed, a lenyelt baktériumok súlyos hányást és hasmenést okoznak, a folyadékpótlás hiánya egy ponton túl kiszáradást és halált okoz. A kolera első nagy járványa Indiában ütötte fel a fejét az 1800-as évek elején. A kereskedelmi hajózásnak "köszönhetően" a járvány hamar eljutott Ázsiába és a Közel-Keletre is, majd 30 évvel később már Európa és Amerika is érintett lett. A rohamosan fejlődő egészségügyi ellátásoknak köszönhetően a század végére Európában és az Egyesült Államokban eltűnt a kolera. Magyarországon is lezajlott egy kolerajárvány, melyben közel fél millióan betegedtek meg, a szenvedők fele pedig meghalt. A járvány egyik ismert magyar áldozata volt Kazinczy Ferenc.

Kolerajárvány Párizsban, 1832.Forrás: AFP
betegségjárványkolerapestis