A lábfájás leggyakoribb okai: nem csak az időseket érinti a probléma

A bütyköt nem csontos kinövés okozza, hanem az első lábközépcsont fejének megváltozott helyzete, amellyel egyidejűleg a nagy lábujj a kisujjak felé dől. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, a lábunk formájához azonban nincs köze. Jóval gyakoribb viszont a nők között, és nagyobb valószínűséggel jelentkezik azoknál is, akiknek a családjában már előfordult a betegség. A cipőviselés kétségtelenül szerepet játszik a bütyök kialakulásában.

Nem minden bütykös láb fáj, de ha egyszer elkezdődnek a panaszok, valószínűleg maguktól nem múlnak el. Kezelése azért fontos, hogy a megszabaduljunk a deformitással járó fájdalomtól, lábunk visszanyerje teljes funkcióját, és a cipőviselési nehézségek is megoldódjanak.

A műtét során az első lábközépcsont megváltozott helyzetét kell korrigálni, azaz vissza kell helyezni oda, ahol eredetileg volt. Ehhez a csontot át kell vágni, helyes pozícióba csúsztatni és ott csavarral rögzíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a műtét során a láb nagyujjának alapízülete körüli lágyrészek egyensúlyát is helyreállítsák, ezzel biztosítva a szükséges korrekciót. A műtét utáni gyógyulás 6 hét, a páciens már a beavatkozás napján felkelhet, az operált lábára is állhat, de az első 6 hétben műtét utáni tehermentesítő cipőt kell hordania. Úszás és szobakerékpár 6 hét után kezdhető, elliptikus trainer 6-8 hét után, kocogás futópadon 9-12 hét után lehetséges. 3 hónappal a műtét után lehet már akár magas sarkú cipőt is viselni.

Itt az ujj hajlított helyzetbe kerül, később merevvé válik. Ez leggyakrabban a 2. és 3. ujjakat érinti. A kalapácsujj megjelenésében szerepet játszanak veleszületett anatómiai tényezők, mint például a lábujj vagy lábközépcsont hossza, vagy a láb valamely statikai deformitása. Gyakran társul autoimmun ízületi betegségekhez, pl. rheumatoid arthritishez, cukorbetegséghez, és más az izom és idegrendszert érintő betegségekhez.

Az érintett ujj első ízületén csontos kiboltosulás jelenik meg, ami a lábbeli orrában egyre kevésbé fér el, irritáció, bőrkeményedés és fájdalom alakul ki felette. Gyakran az problémás ujj alatt, a talpon is jelentkezik fájdalom és bőrkeményedés.

A deformitás fokozatos romlásával együtt általában a panaszok is súlyosbodnak, ezért érdemes időben szaktanácsot kérni. A kalapácsujj különösen cukorbetegség esetén további, akár súlyos problémákhoz vezethet, ezért a sebészi korrekció a szövődmények megelőzésben is fontos szerepet játszik.

A kalapácsujj korrekciójára többféle műtét is alkalmas, azonban fontos, hogy az adott deformitáshoz a legmegfelelőbb műtétet válassza a sebész. A beavatkozás során a szükséges korrekciót lépésről lépésre érik el, a deformitás súlyosságától függően. Ritkábban akár egyetlen ín átvágása elegendő, de általában a deformálódott ízület magasságában csontot kell elvenni a korrekcióhoz. Ezen kívül a deformitásnak megfelelően lágyrész- felszabadítást, ínhosszabbítást és alkalmanként ízületi szalag rekonstrukciót is kell végezni. A gyógyulás 2-6 hétbe telik, attól függően, hogy milyen beavatkozás szükséges a helyreállításhoz.

A láb csontos struktúrája boltozatos felépítésű. A hosszanti boltozat a saroktól az előlábig, a harántboltozat az előlábon keresztben, az elsőtől az ötödik lábközépcsont felé ível. A boltozatos szerkezet fenntartásában a csontokon kívül a láb szalagrendszere és az izomzata is fontos szerepet játszik. Talpi süllyedésről, vagy pontosabban a lábboltozat süllyedéséről akkor beszélünk, ha ez a szerkezet megváltozik, ellapul.

a harántboltozat süllyedés pedig az előláb túlterhelésével, fájdalmával és bőrkeményedés kialakulásával jár. Van, akinek eleve laposabb a lába, ez önmagában nem tekinthető kórosnak. A hosszboltozat ellapulása, vagyis a lúdtalp kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Leggyakoribb oka a hosszboltozat fenntartásában főszerepet játszó ín gyengesége, ezen kívül szerepet játszhat a láb szalagrendszerének gyengesége, ízületi instabilitás, ízületi kopás, a láb korábbi sérülése és cukorbetegség is. A harántboltozat süllyedést az előláb talpi teherviselő részének megváltozott statikája okozza. Kialakulásában leggyakrabban a kisujjak deformitása (pl.: kalapácsujjak), a bütyök, vagy az első lábközépcsont túlzott mobilitása állnak, de a lábközépcsontok hossza és anatómiai helyzete is szerepet játszhat. Életünket kemény, sima, vízszintes felszíneken járva töltjük és ezt nem mindig a lábat megtámasztó, stabilitást biztosító cipőkben tesszük, ez elősegíti a kialakulását. Végeredményben ez mind a lábra kifutó hosszú izmoknak, mind a láb rövid izmainak gyengeségére, edzetlenségére vezethető vissza.

A harántboltozat süllyedés műtéti kezelése elsősorban a társuló deformitások, mint a bütyök vagy kalapácsujj műtéti korrekcióját jelenti, csak viszonylag ritkán van szükség olyan műtétre, mely a lesüllyedt boltozat csontjainak helyzetét változtatja meg. Ilyenkor a már korábban említett műtétek kiegészítéseként csontok átvágása és korrigált helyzetben csavarral való rögzítése történik. Esetenként az egész előláb rekonstrukciójára szükség van. A felnőttkori lúdtalp műtéti kezelése rendkívül összetett. Igazodnia kell a mindenkori deformitás súlyosságához, és ahhoz, hogy a láb flexibilitása milyen mértékben maradt meg. A műtéti beavatkozások között szerepel a sarokcsont átvágása és megfelelő helyzetben történő csavaros rögzítése, az elveszet izomfunkció ínátültetéssel történő pótlása, a láb fontosabb szalagos struktúráinak rekonstrukciója. A gyógyulás a műtét típusától függően 6 hét és 3 hónap között van, de nagyobb műtéteknél a teljes felépülés ennél tovább tart.