Életünknek közel egyharmadát alvással töltjük, az alvásnak pedig szerves része az álomtevékenység, még ha az álmaira nem is mindenki emlékszik. Nézzük, mi történik a testünkkel abban a 7-8 órában, amíg alszunk!

Sokan azt állítják, hogy ők soha nem álmodnak, holott ez természetesen képtelenség: mindössze arról van szó, hogy egyesek nem emlékeznek az álmaikra. A tudósok szerint éjszakánként akár 4-5 álmunk is lehet, amelyek a REM-fázisban – a gyors szemmozgásos alvási szakaszban – fordulnak elő. A REM-fázisba való átlépést számos fiziológiai változás kíséri, többek között gyors szemmozgások jelennek meg: bár a szemünk csukva, mégis folyamatos mozgásban van, az izmaink elernyednek, szaporábban lélegzünk, gyorsabban ver a szívünk, megemelkedik a vérnyomásunk és az agyi tevékenységünk hasonló, mint éber állapotban.

Felmerül a kérdés, miért emlékeznek egyesek nagyon jól az álmaikra, míg mások egyáltalán nem. A szakemberek szerint általában azok az emberek tudják felidézni, mit álmodtak, akik alvás közben néhány másodpercre fel is ébrednek, amit mikroébredésnek nevezünk. Miután visszaalszanak, később ők is gyakran elfelejtik, mit álmodtak, vagy hogy álmodtak-e egyáltalán. Leginkább akkor maradnak meg az álmok az emlékezetünkben – akár hosszú távon is – ha az álom közben ébredtünk fel.

Miért tűnnek valóságosnak az álmok?

Amikor alszunk, az agyunk nem tesz különbséget valóság és álom között, így álmunkban a legképtelenebb történések is teljesen valóságosnak tűnhetnek, és csak utólag álmélkodunk – már ha egyáltalán emlékszünk bármire is –, hogy milyen bizarr kalandot éltünk át éjszaka. Kérdés lehet, vajon miért nem kísérik a furcsa álmokat furcsa tevékenységek is. A magyarázat: álmunkban az agyunk lebénítja a kar- és lábizmainkat, így képtelenek vagyunk a cselekvésre.

A tudósok szerint éjszakánként akár 4-5 álmunk is lehet, amelyek a REM-fázisban fordulnak előForrás: Shutterstock

Előnyben a nők
A tudósok azt is vizsgálták, hogy melyik nem tagjai emlékeznek jobban az álmaikra. Kiderült, hogy a nők jobban fel tudják idézni azokat. Emellett a kutatók arra jutottak, hogy a felidézés képessége függhet a szervezet noradrenalin-szintjétől is: amennyiben magasabb, nagyobb az esély, hogy emlékezni fogunk rá, mit is álmodtunk.

A rettegett rémálmok
Az emberek többsége nem tudja kontrollálni az álmait, de immár ismertek olyan pszichoterápiás módszerek, amellyel mégis befolyásolhatjuk azokat. Így, ha nagyon gyakran küzdünk rémálmokkal, érdemes segítséget kérni, mert egy baljós vagy egyenesen ijesztő álom az egész napunkra rányomhatja a bélyegét.

Miért álmodik valaki „mindig" rosszat?
Fiziológiás magyarázat erre is van: a rémálmok közben megemelkedik a korábban már említett noadrenalin hormon szintje, így hiába álmodunk mást is, a memóriánkban csak a kellemetlen álmok tárolódnak el.

Rémálmok közben megemelkedik a noadrenalin hormon szintjeForrás: Shutterstock

Mi az álmok funkciója?
Az álmok funkciója évszázadok óta foglalkoztatja az embereket és ma is keresik rá a választ. Vannak, akik szerint így eresztjük ki a napközben felgyülemlett feszültséget, vagyis az álmoknak stresszoldó hatást tulajdonítanak. Mások szerint az álmaink segítenek rávilágítani azokra a problémákra, amelyeket még magunknak sem vallunk be. Az álmokkal nagyon sokat foglalkozott a neves pszichiáter, Sigmund Freud. Ő arra jutott, az álmaink a tudatalattinkban rejlő tartalmakat hozzák felszínre.

Mit tehetsz, ha rosszul alszol?
Aki rendszeresen rosszul alszik, másnap mindig fáradtnak érzi magát, illetve a koncentrációs és teljesítőképessége is csökken. Ha ez az állapot huzamosabb ideig fennáll, érdemes alvásvizsgálaton részt venni, ahol egy éjszakán keresztül alváslaboratóriumban, gépekkel figyelik meg a pácienst, hogy ezek után diagnosztizálni tudják az alvászavar típusát. Enyhe alvászavarra jótékony hatásúak a gyógynövénytartalmú készítmények is, amelyek segítenek az ellazulásban és támogatják a hatékony pihenést.