A nagybetűs élet elválaszthatatlan része, hogy megtanuljunk tudatosan bánni a pénzzel. Ahhoz, hogy felnőttként felelős pénzügyi döntéseket hozhassunk, már gyerekkorban érdemes hangsúlyt fektetni a pénzügyi nevelésre. Hogyan fogjunk hozzá?

Mindenekelőtt egy nem reprezentatív mini-közvéleménykutatás eredményeit osztanám meg veletek. Középiskolások véleményét kérdeztem a pénzről. Meglepő módon mindegyik előbbre helyezte a takarékosságot, mint a pénz azonnali elköltését, mert a szüleiktől ezt a mintát látták otthon. Jóval önállóbbnak és függetlenebbnek érzik ugyanis magukat, ha félreteszik a születés- vagy névnapra kapott összegeket, és saját maguk finanszírozzák a szükségleteiket. Ezáltal nem kell a szüleiket pénzért nyaggatniuk. Többen is gondolkodnak azon, hogy nyári munkát vállalnak, ha betöltik a tizenhatot. A hosszú távú terveik között telefon, ruha, cipő vásárlása áll, emellett szórakozásra is szívesen költenének. Azon a véleményen voltak, hogy szükség van zsebpénzre, ha az ember meg akarja tanulni, hogyan ossza be a pénzt. Ledöbbentem, amikor egyikük a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát említette. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy akinek pénze van, azt kihasználják. Nem túl fényes jövőkép, de néhány dolgon érdemes elgondolkodnunk.

A középiskolások jóval függetlenebbnek érzik magukat, ha félreteszik a születés- vagy névnapra kapott összegeketForrás: Shutterstock

Mint a nevelés minden területén, a pénzügyi tudatosság kialakításában is döntő szerepe van a szülői példamutatásnak. A felnőttek egy része viszont még azzal sincs tisztában, hova, mire megy el a havi bevétele, így az szinte észrevétlenül folyik ki a kezei közül. Ha egy gyerek azt látja otthon, hogy a szülei máról holnapra élnek, mert bár van rendszeres jövedelmük, mégsem tudják azt okosan beosztani, ezt a példát fogja továbbvinni. Ha viszont úgy telnek a mindennapok, hogy rendszeresen előkerülnek a családi kasszával kapcsolatos kérdések, azt fogja megszokni, hogy higgadtan átgondol minden financiális döntést.

A pénzügyi tudatosság kialakításakor a példamutatáson kívül a gyermekünkkel folytatott őszinte és nyílt kommunikációnak is lényeges szerepet kell kapnia. Nyugodtan belemerülhetünk a családi költségvetés működésének magyarázatába, az okok és összefüggések részletesebb taglalásába. Játékpénzzel, papírdarabokkal, babszemekkel szemléltessük a bevételi és kiadási oldalt! Magyarázzuk el, hogy csak annyit költhetünk, amennyi pénzünk van!

A példamutatáson és a közös beszélgetéseken kívül hogyan vezethetjük be gyermekeinket a pénz világába? Jöjjön most néhány konkrét példa!  

A pénzügyi tudatosság kialakításakor a gyermekünkkel folytatott őszinte és nyílt kommunikációnak is lényeges szerepet kell kapniaForrás: Shutterstock

Az óvodás korosztály gyűjtheti a vásárlások során vagy a nagyszülőktől kapott visszajárót, aprót egy perselyben. Mivel a három-hat éves gyerekek számára még nem igazán bír jelentéssel az egyes pénzérmék összege, csak az összegyűjtött gurigák száma érdekli őket. Próbáljuk kis kupacokba rendezni az aprópénzt, és soroljuk fel, melyik kupacért hány nyalókát kaphat vagy milyen nagyobb játékot vehet magának az összegyűlt pénzből. Tegyük hozzá, hogy ha még egy ekkora kupacot összegyűjt, egy jóval értékesebb ajándékot vehet belőle. Engedjük, hogy gyermekünk vásároljon magának valamit a saját kis pénzéből, majd számoljunk utána, mire futja még a maradék összegből. Végül fogalmazzunk meg újabb vágyakat, amelyekre szívesen félretenne.

Kisiskoláskorban hasznos lehet a gyerekek összegyűjtött pénzeit otthon nagyobb címletekre átváltani. Először talán nem fogják érteni, hogy lehet ugyanannyi az értéke egy darab ezer forintosnak, mint száz darab tíz forintosnak, ezért gyakoroljunk velük minél többször. Számoljunk közösen!

Iskolás gyerekeknek már szoktunk adni zsebpénzt. Ha minden héten kapnak egy kisebb összeget, mondjuk el nekik, hogy vagy elköltik azonnal az éppen aktuális összeget és akkor nem tudnak semmilyen nagyobb dolgot megvenni maguknak vagy félreteszik a rendszeres „jövedelmeiket” vagy legalábbis azok egy részét, és akkor drágább dologra is futja majd a jövőben. Vázoljuk fel mindkét lehetőség előnyét és hátrányát!

Mondjuk el nekik, hogy a félretett zsebpénzből nagyobb dolgokra is futja majd a jövőbenForrás: Shutterstock

Nagyobb gyerekekkel kipróbálhatjuk a bevásárlólistás játékot. Ehhez egy áruház katalógusára van szükségünk. Írjuk fel, hogy mekkora összegből gazdálkodunk, és bízzunk gyermekünkre egy képzeletbeli „vásárlást”! Írja össze, mit venne az adott összegből! Nagy valószínűséggel a különböző édességek, nyalánkságok kapnak prioritást. Magyarázzuk el neki, hogy ha az összes pénzt ilyen termékekre költené, nem jutna olyan alapvető élelmiszerekre, mint a kenyér, a tej vagy a gyümölcs! Elengedhetetlen tehát egy fontossági sorrend felállítása.

Ha több szórólappal is rendelkezünk, kerestessük ki a legolcsóbbakat az adott termékekből. Aztán vessük össze, melyik boltot mennyi idő alatt és milyen közlekedési eszközzel tudjuk megközelíteni. A költségekbe hozzávetőlegesen kalkuláljuk bele a benzin árát is. Tudatosítsuk gyermekünkben, hogy attól, hogy egy termék akciós, még nem feltétlenül éri meg átautózni érte a fél városon, hiszen ez nemcsak anyagi és időbeli veszteséggel jár, de még a környezetet is szennyezi!

Nagyobb gyermekek, kamaszok számára egy Monopoly vagy egy Gazdálkodj okosan! parti, esetleg a világháló is lehetőséget nyújthat ahhoz, hogy próbára tegyék pénzügyi felkészültségüket.

Számos lehetőség közül választhatunk tehát, amikor gyermekünket tudatosabb pénzhasználatra szeretnénk megtanítani. Vegyük magunknak a fáradságot, és alapozzuk meg felelős pénzügyi hozzáállását!