Sokszor valóban nehéz megállni, hogy ne tegyünk bármiféle negatív megjegyzést az életre, egy ismerősre vagy a munkánkra. Mindenkinek vannak rossz napjai, amikor kissé feszültebb az ember, azonban ettől még nem válik pesszimistává. Mégis itt motoszkál a gondolat. Tényleg létezik ez az általános pesszimizmus Magyarországon? A kérdésre Dr. Koltói Lilla a Károli Gáspár Református Egyetem Szociálpszichológiai és Interkulturális Pszichológiai Tanszék egyetemi adjunktusa adta meg a választ.
Tényleg létezik ez? Van valóságalapja?
„A pesszimizmus a köztudatban élő jellemzője a magyaroknak, része a magunkról alkotott sztereotípiának. Nyilván a sztereotípia nem mindenkire és nem egyformán igaz, de az, hogy hogyan vélekedünk az adott országról, meghatározza a nemzethez való viszonyulást, befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját és viselkedését, és ebben az értelemben nem is annyira fontos, hogy van-e valóságalapja.A különböző módszertannal dolgozó hazai és nemzetközi optimizmus-, elégedettség- vagy boldogságvizsgálatok (pl: ESS, WHO kutatásai) alapján azt mondhatjuk, hogy van alapja azt feltételezni, hogy a magyarok pesszimisták, mivel ezekben a felmérésekben a magyarok a kevésbé optimista vagy boldog nemzetek közé tartoznak"
Kevésbé boldog nemzet..tehát egységes lehet ez a fajta magatartás?
„A szociálpszichológiában is vannak olyan kutatók, akik kételkednek abban, hogy az országról alkotott sztereotípiának van-e igazságmagva, de a nemzeti sztereotípiákat kutatók sem feltételezik, hogy egy államnak állandó és jól körülhatárolható jellemzői vannak, illetve azt sem, hogy mindenkire, aki az adott nemzethez tartozik, jellemzőek azonos mértékben az adott tulajdonságok. A hazai és nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az embereknek egyáltalán nem okoz gondot saját országuk megítélése, ráadásul nagyfokú véleményegyezés és időbeli stabilitás mutatható ki a válaszokban. Vagyis van egy társadalmi kép az emberek fejében a magyarokról, van egyfajta nemzettudatunk, ami valóban nem egységes, de hasonló tartalmakkal bír"- fejtette ki az egyetemi adjunktus.
Koltói Lilla szerint, azonban a magyar pesszimizmus kialakulásának oka komplikáltabb, mint amikre próbáljuk hárítani.
„Nyilván rá lehet mutatni azokra a történelmi, gazdasági és kulturális eseményekre, tényezőkre, amelyeket hagyományosan a magyar pesszimizmus okaként emlegetnek, de nem ennyire egyszerű a kép, más tényezők is közrejátszanak a pesszimizmus kialakulásában és fennmaradásában. Többféle kutatás is kimutatta az elégedettség hátterében olyan objektív tényezők állnak, mint pl.: a GDP, demokratikus berendezkedés, egyéni döntési szabadság, de a WHO például a nagylelkűség mutatóját is belevette az elemzésbe, ahol a magyarok elég rosszul teljesítettek. A szubjektív tényezők közül, pedig fontos megemlíteni a társadalmi bizalmat. Sok hazai kutatásból az látható, hogy a társadalmi közintézmények iránti bizalom meglehetősen alacsony Magyarországon.