Miért pesszimisták a magyarok? Íme a magyarázat!

Forrás: Shutterstock -
pesszimista WHO magyar
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Sokszor valóban nehéz megállni, hogy ne tegyünk bármiféle negatív megjegyzést az életre, egy ismerősre vagy a munkánkra. Mindenkinek vannak rossz napjai, amikor kissé feszültebb az ember, azonban ettől még nem válik pesszimistává. Mégis itt motoszkál a gondolat. Tényleg létezik ez az általános pesszimizmus Magyarországon? A kérdésre Dr. Koltói Lilla a Károli Gáspár Református Egyetem Szociálpszichológiai és Interkulturális Pszichológiai Tanszék egyetemi adjunktusa adta meg a választ.

Tényleg létezik ez? Van valóságalapja?

„A pesszimizmus a köztudatban élő jellemzője a magyaroknak, része a magunkról alkotott sztereotípiának. Nyilván a sztereotípia nem mindenkire és nem egyformán igaz, de az, hogy hogyan vélekedünk az adott országról, meghatározza a nemzethez való viszonyulást, befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját és viselkedését, és ebben az értelemben nem is annyira fontos, hogy van-e valóságalapja.

A különböző módszertannal dolgozó hazai és nemzetközi optimizmus-, elégedettség- vagy boldogságvizsgálatok (pl: ESS, WHO kutatásai) alapján azt mondhatjuk, hogy van alapja azt feltételezni, hogy a magyarok pesszimisták, mivel ezekben a felmérésekben a magyarok a kevésbé optimista vagy boldog nemzetek közé tartoznak"

A pesszimizmus a köztudatban élő jellemzője a magyaroknak, része a magunkról alkotott sztereotípiának Forrás: Shutterstock

Kevésbé boldog nemzet..tehát egységes lehet ez a fajta magatartás?

„A szociálpszichológiában is vannak olyan kutatók, akik kételkednek abban, hogy az országról alkotott sztereotípiának van-e igazságmagva, de a nemzeti sztereotípiákat kutatók sem feltételezik, hogy egy államnak állandó és jól körülhatárolható jellemzői vannak, illetve azt sem, hogy mindenkire, aki az adott nemzethez tartozik, jellemzőek azonos mértékben az adott tulajdonságok. A hazai és nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az embereknek egyáltalán nem okoz gondot saját országuk megítélése, ráadásul nagyfokú véleményegyezés és időbeli stabilitás mutatható ki a válaszokban. Vagyis van egy társadalmi kép az emberek fejében a magyarokról, van egyfajta nemzettudatunk, ami valóban nem egységes, de hasonló tartalmakkal bír"- fejtette ki az egyetemi adjunktus.

Koltói Lilla szerint, azonban a magyar pesszimizmus kialakulásának oka komplikáltabb, mint amikre próbáljuk hárítani.

„Nyilván rá lehet mutatni azokra a történelmi, gazdasági és kulturális eseményekre, tényezőkre, amelyeket hagyományosan a magyar pesszimizmus okaként emlegetnek, de nem ennyire egyszerű a kép, más tényezők is közrejátszanak a pesszimizmus kialakulásában és fennmaradásában. Többféle kutatás is kimutatta az elégedettség hátterében olyan objektív tényezők állnak, mint pl.: a GDP, demokratikus berendezkedés, egyéni döntési szabadság, de a WHO például a nagylelkűség mutatóját is belevette az elemzésbe, ahol a magyarok elég rosszul teljesítettek.

A szubjektív tényezők közül, pedig fontos megemlíteni a társadalmi bizalmat. Sok hazai kutatásból az látható, hogy a társadalmi közintézmények iránti bizalom meglehetősen alacsony Magyarországon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.