Gond lesz az iskolában a tanulással, ha az oviban nem rajzol a gyerekem?

Szögezzük le, nem minden gyerek szeret rajzolni. Ez pont olyan dolog, mint a felnőtteknél: valaki vagy érzi a késztetést, vagy nem, ám ha egy óvodás nem forgatja szívesen a ceruzát, az bizony az érintett szülőket általában aggodalommal tölti el. Mi lesz így a gyerek mozgásfejlődésével? A kézügyességével? Hogyan fog megtanulni írni? Ezek azok a kérdések, amelyek leggyakrabban felmerülnek bennük.

A rajzolás több szempontból is hasznos a gyerekek számára. Egyrészt fejleszti a kézügyességet, a finommotoros mozgást, valamint a szem-kéz koordinációt. Másrészt jótékonyan hat a kreativitásra, a kitartásra és türelemre is tanít. Bár tény, hogy mindezek fontos tényezők, hogy a gyermek később, az iskolában zökkenőmentesen meg tudjon tanulni írni, olvasni és számolni, pánikra semmi ok, ha a középsős óvodás nem mutat érdeklődést a rajzlap és a zsírkréta iránt. Ha a gyermek egyébként kiegyensúlyozott, kíváncsi és aktív, akkor valószínűleg nem valami feloldandó trauma áll annak hátterében, hogy nem akar rajzolni - meglehet, hogy csupán egyszerűen nem érdekli ez a tevékenység. Ennek ellenére, ha azt tapasztaljuk, hogy az öt év körüli gyerek semmi érdeklődést nem mutat iránta, igyekezzünk kedvet csinálni neki hozzá, mert bár ez nem kóros, azért az is tény, hogy az iskolában azoknak lesz könnyebb dolguk, akik a rajzolás által már begyakorolták a ceruzafogást, és ügyesen tudják koordinálni a mozdulataikat.

De mégis hogyan csináljunk kedvet a rajzoláshoz, ha a gyermekünk messze elkerüli a színes ceruzákat? Az első és legfontosabb, hogy biztosítsuk a lehetőséget számára. Lehet, hogy ma még nem akar rajzolni vagy festeni, de holnap hirtelen kedvet kap hozzá, ám, ha se papír, se rajzeszköz nem áll a rendelkezésére – mert eltettük, hiszen sosem játszott velük –, akkor előfordulhat, hogy nem is fog kérni, hanem inkább más tevékenységet választ. Ezért

Szintén eredményes lehet, ha néha mi magunk is leülünk rajzolni, hiszen tudjuk, a jó példa ragadós. Ha kiszínezünk egy mandalát, festünk egy szép virágot, talán neki is megjön a kedve hozzá. De próbálkozhatunk első körben különféle alternatívákkal is, például ceruzás rajzolás helyett kézzel festéssel. A kicsik többsége imád pacsmagolni és a színes, ujjal, tenyérrel történő alkotás szintén jó kedvcsináló lehet.

Ha már mindent bevetettünk, ám a gyermekünk továbbra sem érzi a késztetést, hogy rajzoljon, akkor se essünk kétségbe, vagy erőltessük a dolgot, helyette inkább keressünk olyan más elfoglaltságokat, amelyek hasonló módon fejlesztik a finommotorikus képességeket. Ilyen lehet a gyurmázás, a gyöngyfűzés, a matricázás, a papírdarabok és papírgalacsinok ragasztása, a LEGO vagy a homokozás, de készíthetünk képet nyers tésztából vagy lencséből, sőt, az olyan tevékenységek is kiválóak, mint a kislányoknál a karkötőfűzés, a kisfiúknál pedig a csavarozás vagy az apukájukkal való barkácsolás.

Ha tetszett a cikk, ez is érdekelhet: Tiltott élelmiszerek hiperaktív gyerekeknek