Spórolós tippek és trükkök nagyanyáinktól!

Nálunk mind az anyai, mind az apai nagymamám már-már mániákus módon spórolt. Talán azért, mert gyerekként átélték a második világháborút és az utána következő időszakot, amely szintén nem a dőzsölésről szólt. Amikor kicsi voltam, már akkor is rendre elmondták,

De lássuk, hogyan is spórolt a nagyi!

Gyerekkoromból egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor a nagyi lista nélkül szabadult volna be a boltba. Minden bevásárlás előtt gondosan felmérte, pontosan mire is van szükség, majd csak és kizárólag ezeket a tételeket vette meg. Olyan eset is akadt, hogy a cetli, amire felírta a beszereznivalókat, otthon maradt – ekkor haza kellett menni érte, mert úgy vélte, ha lista nélkül érkezünk, akkor telepakoljuk a kosarunkat felesleges dolgokkal, míg a szükségesek egy részét biztosan ottfelejtjük.

Ez a trükk bizony még ma is bevethető, főleg, mert a túlkínálatban hajlamosak lehetünk arra, hogy összevissza vásárolgassunk.

Persze ahhoz, hogy a nagyi tisztában legyen azzal, mire lesz szükségünk az elkövetkező napokban – és ennek megfelelően állítsa össze a bevásárlólistát - azt is pontosan tudni kellett, mit fogunk enni a következő héten. Éppen ezért az én mamám mindig előre megtervezte a heti menüt. Ez egyrészt azért is praktikus még ma is, mert nem kell minden nap azon agyalni, mit főzzünk, másrészt valóban nem fogunk felesleges dolgokat vásárolni, amelyek azután esetleg ránk romlanak.

Ha pontosan tudjuk, mikor mit eszünk, nagyban csökkenthető a kidobott élelmiszerek mennyisége – ezzel pedig amellett, hogy pénzt spórolunk meg, tudatosabb fogyasztókká is válunk.

Bár a nagymamámnál mindig volt főtt étel, mégsem főzött minden nap. Az egyik trükkje ugyanis az volt, hogy egyszerre több ételt is elkészített. Ennek köszönhetően egyrészt időt is spórolt, másrészt pedig mindig azt mondta, hogy

És valóban, ha a mama beizzította a tűzhelyet, akkor ott sorra készültek a finomságok. A gázlángon rotyogott a leves, a sütőben pirult a hús, majd emelkedett a piskóta, illatozott a pogácsa.
A másik kedvenc „okos főzés" trükkje pedig a Javítsuk fel! elve volt, azaz, ha megmaradt valamilyen étel, amit már senki nem akart megenni, akkor azt nem dobta ki, hanem újragondolta. Így lett például a maradék pörköltből gulyásleves, a csirkepaprikásból hortobágyi, a szikkadt rizsből pedig rizskoch.

Szerintem ezeket a trükköket is érdemes bevetni, így nem kell minden nap a konyhában robotolni avagy az ételeket kidobálni.

Végül, de nem utolsósorban a nagymamám háztartási naplót is vezetett, azaz egy bordó, bőrkötéses könyvecskébe írta fel a háztartással kapcsolatos összes kiadást hetekre lebontva. Így pontosan tudta, mikor mire költött – élelmiszer, piperecikkek, ruhák stb. -, hol csúsztak esetleg meg a költségek, min kell még egy kicsit spórolni.

Ez szintén hasznos lehet manapság is, mert sokszor fogalmunk sincs, hova tűnt a számlánkról a pénz, ám ha pontosan vezetjük a kiadásainkat – akár a telefonunkban –, akkor máris tisztábban látjuk majd a helyzetet.

További hasznos, spórolós tippekért kattints ide.