Mi lesz velünk nyugdíjasként? A nyugdíj-előtakarékosság 3 legnépszerűbb formája

Szerencsére ma már az állami nyugdíjrendszer mellett számos lehetőség áll rendelkezésünkre, ha szeretnénk takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla mind olyan módszerek, amelyek segítségével az emberek megalapozhatják anyagi biztonságukat idősebb korukra, ráadásul 20% adójóváírást is kaphatnak a befizetéseik mellé. De vajon mi a különbség a fent említett, három legnépszerűbb nyugdíj célú előtakarékosság között?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan pénzintézetek, ahol a tagoknak a saját egyéni számlájukon gyűlnek a befizetéseik,

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett összegek hosszú távon kamatoznak, és nyugdíjas korunkban kifizetéseket biztosítanak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő befizetések adókedvezménnyel járhatnak, ami azt jelenti, hogy a hozamon felül 20% adó-visszatérítést (SZJA-ból) kaphatunk rá – ezt a nyugdíjpénztári számlánkon írják jóvá, így tovább növelve a megtakarításunk összegét, amely maximum évi 150.000 Ft lehet.
Lejárat:
Fontos tudni, hogy az ÖNYP számlánkon összegyűlt tőkét csak és kizárólag a tényleges nyugdíjba vonuláskor lehet felvenni, így, ha a hivatalos nyugdíjkorhatárt megemelik 70 éves korra, akkor a nyugdíjpénztár lejárata is kitolódik és csak 70 éves korunk után jutunk hozzá a megtakarításunkhoz.
Öröklés:
A ÖNYP megtakarításai örökölhetőek, azaz a szerződéskötéskor megjelölt kedvezményezetté/ kedvezményezetteké lesz a megtakarítási számlán összegyűlt pénz, méghozzá hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen.

A nyugdíjbiztosítás egy másik lehetőség a nyugdíj-előtakarékosságra. Ez egy biztosítási termék, amelyet biztosítótársaságok kínálnak, és voltaképpen nem más, mint az életbiztosítás egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Attól függően, hogy hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítást kötünk, a biztosító vagy fix, ám alacsonyabb kamatot garantál (hagyományos) vagy nem garantál semmit (befektetési egységhez kötött), így viszont akár egy jóval nagyobb összeget is felhalmozhatunk a megtakarítási számlánkon a kockázatvállalási kedvünk függvényében.
A nyugdíjbiztosításoknál szintén jár a 20% adókedvezmény a befizetések után, amelynek összege maximum évi 130.000 Ft lehet.
Lejárat:
A szerződés élettartama ennél a megtakarítási formánál nem változik: mindig

– tehát hiába változik esetlegesen a hivatalos nyugdíjkorhatár, ez a megtakarításunkhoz való hozzájutásunkat nem befolyásolja.
Öröklés:
A nyugdíjbiztosítások esetén a számlán összegyűlt pénz szintén örökölhető, hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen, amennyiben a szerződő még életében megjelöli a kedvezményezettet/kedvezményezetteket.

A nyugdíj előtakarékossági számla egy olyan értékpapírszámla, amelynél mi magunk választjuk ki a megtakarítási módot és a pénzügyi termékeket, amelyekbe a pénzünket befektetjük. Lényegében tehát egyfajta értékpapír- számla, amelyhez azonban csak akkor férhetünk hozzá, amikor nyugdíjba vonulunk. Ennél a konstrukciónál nincs havi fix összeg, tehát akkor és annyi pénzt fizetünk be a számlára, amikor és amennyit akarunk. Ez nagyon jól hangzik, ám azzal is jár, hogy

tehát átváltanunk, kötvényt, részvény, állampapírt venni belőle, majd eladni stb.
A NYESZ-re szintén igényelhető a nyugdíjcélú megtakarítások után járó 20% személyi jövedelemadó jóváírás, amelynek összege maximum évi 100.000 Ft lehet.
Lejárat:
A NYESZ, akárcsak az ÖNYP egy olyan konstrukció, amely a hivatalos nyugdíjkorhatárhoz kötött, tehát ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor mi is később juthatunk csak hozzá a megtakarításainkhoz.
Öröklés:
A NYESZ esetében ráadásul nincs lehetőség arra, hogy megadjunk egy vagy több kedvezményezettet, így, bár a megtakarítási számlán összegyűlt pénz örökölhető, csak a hagyományos hagyatéki eljárás után kerülhet az örökség a hivatalos örökös(ök)höz.

Ha tetszett a cikk, olvasd el ezt is: Az öngondoskodás nem (csak) a nyugdíjas éveinkről szól