A gyermekkori bántalmazás hatásai — Ismerd fel a jeleket, és kérj segítséget!

A gyermekkori bántalmazás hatásai elsősorban mentális zavarokat okozhatnak: szorongást, a depressziót, a szerhasználattal kapcsolatos zavarokat, étkezési zavarokat. Hatása lehet a disszociatív identitászavar és a gyermekek poszttraumás stressz szindrómája (PTSD) is. Ha meg akarjuk védeni a gyermekeket a személyiség-torzulástól, hosszú távú hatásokról és magától a bántalmazástól, fel kell ismernünk a bántalmazás jeleit, és tudnunk kell, hogyan reagáljunk azokra.

Mi a gyermekbántalmazás és kik követik el?

Gyermekbántalmazást minden olyan fizikai, szexuális vagy érzelmileg káros cselekmény – beleértve az elhanyagolást is –, amely 18 év alatti személlyel szemben történik. Sokszor maguk a szülők vagy a gondozók olyan cselekedete vagy mulasztása, amely fizikai, szexuális vagy érzelmi kárt okoz. De nemcsak szülő lehet az elkövető, a gyereket körülvevő más felnőtt is elkövethet gyermekbántalmazást, jellemzően olyan emberek, akikben a gyerek megbízik. Ilyenek például más családtagok, tanárok, barátok szülei, edzők, egészségügyi szakemberek és bárki, aki képes bizalmat ébreszteni a kicsikben. 

A bántalmazást sokszor más kiskorúak követik el a gyerek ellen: ilyen például az iskolai fizikai vagy lelki bántalmazás is.

Milyen jelei vannak a fizikai gyermekbántalmazásnak?

Fizikai bántalmazás gyermekkorban minden olyan szándékos, erőszakos vagy agresszív viselkedés, amelyet egy gyermekkel szemben (legtöbbször felnőttek) követnek el. Nem minden fizikailag bántalmazó cselekedet hagy nyomot, a fizikai bántalmazás bizonyítékai nem mindig nyilvánvalóak vagy könnyen észrevehetők. Több országban az is fizikai bántalmazásnak számít, ha a gyerek kap otthon egy pofont vagy a fenekére vernek, míg egyes államokban ezt a nevelés részének tekintik. Hazánkban a verés nem elfogadott nevelési módszer!

Hogyan ismerhető fel a lelki bántalmazás a gyermekeknél?

Az érzelmi bántalmazás a gyermek alapvető érzelmi szükségleteit támadja, vagy következetesen megakadályozza azok kielégítését. Az érzelmileg bántalmazó bánásmód azt üzeni a gyereknek, hogy nem szerethető, értéktelen, hibás. Magában foglalhatja a gúnyolódást, az elutasítást, a szeretet megvonását, vagy különféle következményekkel vagy büntetésekkel való fenyegetést. 

A verbális bántalmazás, vagyis az állandó kiabálás, káromkodás és sértegetés ugyanúgy lelki bántalmazás, mint például a manipuláció.

Az elhanyagolás, mint gyermekbántalmazás 

Az elhanyagolás a gyermek alapvető szükségletei kielégítésének elmulasztása. A fizikai szükségletek, például a lakhatás, a ruházat és az élelem mellett a gyermekeknek társadalmi és érzelmi gondoskodásra is szükségük van. Biztosítani kell számukra, hogy iskolába járjanak és megkapják a szükséges orvosi ellátást. A gyermekekről való alapvető gondoskodás magában foglalja a megértést és az empátiát is. Ha egy gyerek nem kap támogatást, kevésbé alakulnak ki benne a felnőtt élethez szükséges készségek, illetve az élethez való határozott, optimista és rugalmas hozzáállás.

Hogyan ismerhető fel a gyermekkori bántalmazás a gyermekeknél?

A bántalmazást sokszor nagyon nehéz felismerni, hiszen a jelei más negatív helyzetekre is utalhatnak. Mégis, ha ezeket tapasztaljuk egy gyereken, feltehetőleg bántalmazásnak van kitéve:

• Hirtelen viselkedésbeli változások, például agresszió vagy düh, félelemmel teli reakciók vagy a tanulmányi teljesítmény csökkenése
• Depresszió és szorongás
• Bizonyos helyekkel, emberekkel vagy helyzetekkel kapcsolatos szokatlan paranoia vagy fóbiák
• Alvászavar vagy rémálmok
• Nincs jelen a szülő vagy gondviselő a gyermek életében
• Rossz megjelenés vagy higiénia, állandó éhség vagy egyéb egészségügyi problémák
• A hazameneteltől való félelem
• Sok indokolatlan hiányzás az iskolából
• Önkárosítás és/vagy öngyilkossági kísérletek

Ezen jelek bármelyike már önmagában is ​​aggodalomra adhat okot.

A gyermekkori bántalmazás hatásai a személyiségre

A gyermekkori bántalmazásnak mentális és érzelmi következményei vannak. A bántalmazást elszenvedő gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, depresszió és memóriazavarok. A gyerekek blokkolhatják a traumatikus emlékeket, ami memóriazavarokhoz és más, a bántalmazáson túlmutató problémákhoz vezethet, amelyek az élet más területeit is érintik.

A szégyen és a bűntudat gyakran szintén ebből fakad, a gyerekek néha magukat hibáztatják a helyzetért. Bűntudatot érezhetnek, annak érdekében, hogy elrejtsék a bántalmazást mások elől, visszahúzódhatnak, elszigetelődhetnek, és nehezen szereznek barátokat.

A gyermekkori bántalmazást elszenvedett embereknél tolakodó gondolatok, visszaemlékezések és rémálmok jelentkezhetnek, amelyek a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) tünetei lehetnek. A bántalmazás hiperérzékenységet, társadalmi elszigeteltséget és pánikot is okozhat. Fizikai reakciók is előfordulhatnak, amelyek megzavarják a test normális működését és károsítják mind a mentális, mind a fizikai egészséget.

Gyermekkori traumák hatása egy életen át: hogyan segíthetjük a feldolgozást?

A gyermekkori bántalmazás hatásait kezelni kell, fontos a feldolgozás. Ez ideális esetben egy pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségével történik, már gyerekkorban.

Ha a szorongás kezeletlen marad, a gyerekek felnőttkorukban is magukkal cipelik az olyan önállóan kifejlesztett megküzdési stratégiákat, mint az elkerülés és a tompítás. Ha nem kezelik a megfelelő időben, a szorongás fokozódhat, és a gyermekkori bántalmazás felnőttkori következményeként nem ritkán öngyilkossági gondolatok vagy akár öngyilkossági kísérlet is történhet.