Minden, amit a másnaposságról tudni akartál

A híres-neves író, Fitzgerald úgy fogalmazott: a másnaposság ugyanúgy részévé vált a napoknak, mint a spanyol sziesztázás ideje. Az alkohol okozta másnapi rosszullét azonban már jóval korábban ismert volt az emberek számára.

A macskajajról több mint 3000 évvel ezelőtt írtak először az indiaiak egy gyógyászati könyvben, ahol úgy definiálták, hogy a másnaposság az italozás utáni állapot, ami szomjúságérzettel, fejfájással, ízületi fájdalmakkal és a test elnehezedésével jár együtt, és nincs rá ismert gyógymód.

Az ókori Rómában is inkább a megelőzésére koncentráltak: Plinius írásaiban többek között olyan jó tanácsot osztott meg az utókorral, hogy

Egy évszázaddal később a neves brit botanikus, Nicholas Culpeper is csatlakozott a másnaposság elleni megoldásokat kínálók közé: az ő gyógymódja szerint a nazális járatokat a borostyán leveléből nyert nedvekkel kell borogatni.

Persze azóta már számos tanulmány foglalkozott a másnaposság kérdésével, ezzel együtt pedig a kezelésére szolgáló praktikák száma is szinte végtelenre emelkedett. Mi több, már az is tiszta, pontosan mitől is alakul ki.

A hangyasav az oka mindennek

A másnaposság akkor alakul ki, amikor a véralkoholszint visszatér a nulla állapotba. Tünetei a fejfájás, hányinger, szorongás, szájszárazság, izzadás, emésztési zavarok, koncentrációs problémák, szédülés, bágyadtság és a túlzott ingerlékenység lehetnek. Ezen tünetek részben azzal magyarázhatók, ahogy a szervezet az alkoholban található összetevőket az anyagcsere révén átalakítja.

Az alkoholos italokban található egy kevés metanol, amit a szervezet méreganyaggá, formaldehiddé, majd tíz órával az ivás után hangyasavvá alakít, és ez az, amitől rosszul érezzük magunkat. Emellett, miközben a szervezetünk megpróbálja feldolgozni az alkoholnak az anyagcsere során keletkező részecskéit, apró molekulákat, úgynevezett citokineket termel. A citokinreceptorok különösen sűrűn fordulnak elő a hippokampuszban, a megnövekedett citokinkoncentráció pedig gyengeséget, étvágycsökkenést, rosszullétet és koncentrációs zavart tud okozni.

Noha a másnaposságot sokan félvállról veszik, és úgy vannak vele, hogy csak túl kell élni, azután minden rendben, nem árt tudni, hogy a tartósan előidézett állapot végleges károsodást is okozhat az agy különböző területein, így

Vannak, akik sosem tapasztalták még meg

Egyes kutatások szerint az ivóknak nagyjából 30%-a nem tudja, mit jelent másnaposnak lenni. Hogy őket miért kerüli el az alkoholfogyasztás utáni rosszullét, annak oka nem egészen ismert. A tudósok környezeti és genetikai tényezőket sejtenek a háttérben. Egyes vizsgálatok szerint az ADH1 és az ALDH1 genotípusok összefüggésbe hozhatók az alkohol okozta kipirulással, illetve hajlamosíthat az alkohollal szembeni érzékenységre és a másnaposságra is. Más kutatások szerint rosszabb és nehezebb másnapossággal küzdenek azok, akiknek a felmenőik között előfordult az alkoholizmus.

Egy bőséges reggeli segíthet

Egy szénhidrátban és sült ételekben gazdag étkezés bizony a legjobb gyógyír lehet a másnaposságra. Az alkoholfogyasztás ugyanis csökkenti a vércukorszintet, míg egy ilyen bőségtál segíthet a helyreállításában.

Ezenkívül még számtalan hatásosnak titulált módszer terjedt el arról, hogyan kúrálható eredményesen a másnaposság. A legnépszerűbb, a „kutyaharapást szőrével” teória, amiben van valami, hiszen, ha ismét alkoholt iszunk, a szervezet abbahagyja a metanol méreggé alakítását, és helyette folytatja az etanol feldolgozását, ám ezzel csak elodázzuk a problémát. De a rómaiak például arra esküdtek, hogy a nyers bagolytojás segít, az asszírok madárcsőrből és mirhából készítettek főzetet, míg a mongolok bárányszemmel,

Manapság a gyógyszergyárak nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy piacra dobjanak egy másnaposság elleni gyógyszert, de egyelőre egyik termék sem kapta meg a szükséges jóváhagyásokat. Így marad a húsleves, a pihenés, a sok-sok folyadék, illetve a fejfájásra jó gyógyszerek.