A kiégésre hajlamosító munkahely jellemzői - Te is ilyen helyen dolgozol?

2023.10.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ki ne érezte volna már életében, hogy nincs kedve bemenni a munkahelyére? Ki az, aki munkahelyi szituációban ne reagált volna valamikor a szokásosnál ingerültebben? Nagy valószínűséggel azok, akik a munka világában már éveket töltöttek el, igennel felelnek ezekre a kérdésekre. De kiéghetünk-e csak a munkahelyünk miatt? - egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ a Bízd Rá Magad tanácsadó oldal.

Nemcsak az illető személyisége és tudatalatti motivációs tényezők lehetnek a kiégés okai, hanem a munkahelyi, sőt a társadalmi okok is közrejátszhatnak a folyamatban.

Az a munkahely, ahol nincsenek megfelelő munkavégzéshez szükséges körülmények, ahol nincs elismerés, pozitív visszajelzés, ahol nincs társadalmi és anyagi megbecsülés, ahol nagy a felelősség, ahol hiányzik a rendszeres fejlődésre, például továbbképzésre a lehetőség, az melegágya a kiégésnek.

Még a jól képzett, erős személyiséggel rendelkező hivatásbeli is kiég, ha irreális munkamennyiségekkel kell dolgoznia, úgy, hogy másodállást is kell vállalnia a megélhetéséért méltányos fizetés híján, s társadalmi megbecsülést sem kap – olvasható a Bízd Rá Magad oldalán.

Még a jól képzett, erős személyiséggel rendelkező hivatásbeli is kiég, ha irreális munkamennyiségekkel kell dolgoznia. Forrás: Shutterstock

Ugyanakkor a munkaadó, ha tudatosan figyel ezekre, akkor nagyon sokat tehet munkavállalóiért és anyagilag is jobban jár, hiszen jobb lesz a munkateljesítmény és kevesebb a betegállomány. Az a munkahely, ahol reálisan teljesíthetőek az elvárások, ahol megbecsültség van, ahol figyelmet fordítanak a pozitív visszajelzésekre, ahol lehet beszélni a munka megterhelő mivoltáról, akár szupervíziós csoportokban, ahol ténylegesen ki kell venni a szabadságokat és eltölteni a pihenőidőket, folyamatosan elérhetők a továbbképzések, ott még a személyiségüknél fogva veszélyeztetett munkavállalók is elkerülhetik a kiégést. A hosszútávra tervező munkaadó nagyobb nyereséget könyvelhet el akkor, ha méltányos bért fizet, és akár szupervízióra vagy szervezetfejlesztésre is költ.

Az Európai Unió GDP-jének egy százalékát költi depresszió következményeire, tehát az az ország, aki a mentális jóllétre költ, gazdasági előnyre tesz szert. A kiégéssel való foglalkozás nemzeti érdekünk is, sokkal gazdaságosabb a prevencióra költeni, mint a bekövetkező rossz helyzetet kezelni.

A kiégés fogalmát Herbert J. Freudenberger határozta meg: A kiégés szindróma (burnout) krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellép fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

A következő tünetek közül többnek egyszerre kell fennállnia ahhoz, hogy burnout szindrómáról beszélhessünk:

Érzelmi kimerültség: A személy azt érzi, hogy a munkájához szükséges erőforrásai kiapadtak, nem tud többet beletenni, szeretne hosszú szabadságra menni vagy akár felmondani, legszélsőségesebb esetben otthagyni hivatását.
Elszemélytelenedés: Ilyenkor az egyén idegennek érzi az életét, mintha külső szemlélője lenne élete filmjének, amit reménytelennek él meg. Munkával kapcsolatos cinikus, szarkasztikus, gyakran flegma hozzáállás lesz rá jellemző
Teljesítménycsökkenés: A személy már nem képes olyan jól ellátni a munkáját, mint azelőtt. Már a könnyű feladatokhoz is több idő kell, s azokat sem tudja időben befejezni, sőt hibázik.

Ha többet szeretnél tudni a kiégés okairól és a veszélyeztetett koroszályokról, kattints ide!