Ijesztő görcsrohamok, rángatózó test, tudatvesztés: az epilepsziában minden 200. felnőtt és 100. gyermek érintett

International,World,Epilepy, Epilepszia világnapja,
Anna Kraynova/Shutterstock - Anna Kraynova
epilepszia betegség neurológia neurológus
Az epilepsziáról a társadalom nagy részének az jut eszébe, hogy az ember elájul és rángatózni kezd. Ám, hogy ez miért történik, és hogy milyen megdöbbentően sok embert érintő, gyakori betegségről van szó, azt már kevesebben tudják. Február 14-én, az epilepszia világnapján többek között erről is beszélgettünk Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvossal.

Mi az epilepszia?
 

Az epilepsziás roham az agy működési zavara, melynek során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre. A roham tüneteit az idegsejtek kóros elektromos kisülése, kisüléshulláma okozza.

Neurologist, EPILEPSZIA,
Az epilepsziás roham az agy működési zavara
Forrás: New Africa/Shutterstock


 „Minden 200. felnőtt és minden 100. gyermek küzd epilepsziával. Azt azonban tudni kell, hogy nem minden epilepsziás roham egyenlő az epilepszia betegséggel. Vannak úgynevezett alkalmi rohamok, amelyek különböző provokáló tényezők hatására következnek be. Ezek a rohamok epileptiform jellegűek, de az elszenvedőjük nem epilepsziás beteg. Ilyen provokáló tényezők a drogok, az alkohol, a kialvatlanság, a lázas-fertőzéses állapotok, illetve a villogó fények. Gyermekeknél a lázas állapottal járó infekció, azaz fertőzés lázgörcsöt is okozhat” – tudjuk meg Dr. Pukoli Dániel neurológustól, aki azért tartja fontosnak ezt tisztázni, mert statisztikai adatok szerint a lakosság 7,8 százaléka életében legalább egyszer vagy akár többször is átél epilepsziás jellegű rohamot. Ám ezek az úgynevezett alkalmi rohamok közé tartoznak, esetükben nem epilepsziás megbetegedésről van szó.

Epilepszia betegségről akkor beszélünk, ha a rohamok spontán, provokáló tényezők nélkül jelentkeznek és ismétlődnek, illetve elektrofiziológiai vizsgálatokkal kimutatható jelei vannak.

Milyen tünetekkel jelentkezik az epilepsziás roham?
 

A hétköznapi ember, ha epilepsziás rohamra gondol, akkor egy földön fekvő, ájult, önkéntelenül rángatódzó, habzószájú embert lát maga előtt. Ám az epilepsziás rohamok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, attól függően, hogy a két fő típus közül a parciális, vagyis az agy bizonyos területeit, vagy a generalizált, az agy egészét érintő rohamokról van szó.

 Az epilepsziás roham fajtái: 

  • Absence roham: a pár másodperces roham alatt a beteg elréved, elbambul, a végzett mozgás elakad, megszakad a kapcsolata a környezetével
  • Generalizált tónusos-klónusos roham: az epilepsziás rohamok legsúlyosabb formája, a teljes agyra, légzésre, szívműködésre kihat; a test és a végtagok izmai megfeszülnek, légzészavar lép fel, a beteg arca a légzéd átmeneti leállása miatt elkékülhet (tónusos szakasz), majd a roham második részében a megfeszülést ismétlődő rángások váltják (klónusos szakasz); a beteg a tudatvesztés miatt a rohamra nem emlékszik
  • Komplex parciális roham: fél percen belül lezajlik, jellemzően valamilyen különös érzés előzi meg (pl. meghatározhatatlan szag), a beteg részlegesen vagy teljesen elveszíti a kapcsolatát a környezetével, előfordulhatnak automatikus cselekdetek, mint asztalon dobolás, csámcsogás, nyálcsorgás, babrálás, vagy érzelmi tünetek, amilyen a szorongás, félelem; a rohamot átélő ember tudata lassan tisztul ki
  • Hipermotoros roham: általában alvás közben jelentkező, rövid, ismétlődő rohamok, amelyek a test mindkét oldalán egyszerre jelenteznek, de lehetnek oldaltúlsúlyosak is, a végtagok felemelkedhetnek vagy a test csavarodhat, jelentkezhet levegőbe bokszolás, akár biciklizésre hasonlító mozdulatokban is; a beteg a roham alatt általában a tudatánál van
  • Elemi (szimplex) motoros és szenzoros rohamok: tudatzavarral nem járó rohamok, melyek egy végtag vagy izomcsoport lónusos rángásából áll 
nő, epilepszia, tudatvesztés
Az epilepsziás rohamot átélt páciensek többsége nem emlékszik arra, ami történt vele
Forrás: Tunatura/Shutterstock

„Az epilepsziás rohamot átélt páciensek többsége nem emlékszik arra, ami történt vele. Az orvos számára megnehezíti a diagnózis felállítását, hogy többnyire nem látjuk a rohamot. Ezért nagy segítség, ha a családnak vagy aki észleli a rohamot módja van videofelvételt készíteni akár a mobiltelefonnal a történésről. Nagyon fontos, hogy a rohamon átesett beteg egy hozzátartozója, vagy valaki más, aki látta a rohamot, elkísérje a vizsgálatra, mert az első, amit a szakorvos kérdezni fog tőle, hogy mit tapasztalt a roham alatt, az milyen tünetekkel járt. Volt-e előtte esetleg felkiáltás a beteg részéről, elájult-e, a teljes teste rángatózott, vagy csak egy része, maga alá vizelt-e stb. Kiválthatta-e bármi a rohamot –pl. buli a barátokkal, alkoholfogyasztás, villogó fények - vagy előzmény nélkül következett be? Tehát, az első a kikérdezés. Ezután következhet az EEG-vizsgálat. Fontos, hogy ha először volt valakinek rohama, de az EEG-vizsgálat azt mutatja, hogy továbbiak várhatóak, a kezelést még provokált roham esetén is meg kell kezdeni. Amennyiben az EEG nem mutat ismétlődésre való hajlamot, amely kiváltó tényezők mellett következett be, az orvos nem állít be terápiát” tájékoztat a szakember, aki érdekességként azt is hozzáteszi, hogy bármilyen eszméletvesztéssel járó állapot esetén, így provokált rohamnál is, amennyiben a páciensnek van jogosítványa, a szakorvosnak soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményeznie, ugyanis a hatóság a vezetői engedélyt ilyenkor legalább 6 hónapra bevonhatja. 

Ez nemcsak az epilepsziás rohamokra igaz, hanem minden tudatzavarral járó állapot esetén, törvényileg előírt, kötelező eljárás. 


Amennyiben a rutin EEG nem mutatja epilepsziás működészavar jeleit, az epileptológus szakorvos provokálhatja is a rohamot, alvásmegvonással vagy akár stroboszkóppal, annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy az első rohamot követhetik-e továbbiak.
 

Mi okozza az epilepszia betegséget és gyógyítható-e?
 

Megvan a diagnózis: kiderül, hogy a páciens epilepsziás. A betegséget okozhatják bizonyos veleszületett, öröklött mintázatok, azaz epilepsziára való hajlam, de jelentkezhet valamilyen baleset, betegség vagy veleszületett fejlődési rendellenesség következményeként kialakuló agysérülés/agykárosodás miatt is. 
 

A gyermekkorban jelentkező epilepszia kinőhető. Ezekben az esetekben az epilepsziára hajlamosító örökítő tényezők együttes jelenléte lehet a felelős az epilepsziás rohamok kialakulásáért. 
 

A gyermekkorban jelentkező absence (abszansz) epilepsziák - elréved a gyerek játék, írás, olvasás közben, lebukik az álla stb. – többsége megszűnhet. Ezek az úgynevezett életkorfüggő, köznyelven „kinőhető formák”. Felnőttkorban azonban az epilepszia csak abban az esetben szüntethető meg, ha tüneti epilepsziaként jelentkezik, pl. sérüléshez, betegséghez köthető, és az alapbetegséget (az epilepszia kiváltó okát) szüntetjük meg, például műtéttel, gyógyszeres kezeléssel 

– magyarázza el a szakember. 
 

gyerek, epilepszia orvosi vizsgálat, EEG,
A gyermekkorban jelentkező epilepszia kinőhető
Forrás: ShineTerra/Shutterstock

 

Az epilepszia elsődleges terápiája a megfelelő antiepileptikumok (epilepszia ellenes), gyógyszer vagy gyógyszerek beállítása, annak érdekében, hogy a rohamok számát és tüneteit minimalizáljuk, de akár rohammentesség is elérhető. A szakorvos szerint az esetek háromnegyedében a kezelés következtében ez meg is valósul.

Gyógyszer rezisztens epilepsziában szóba jöhet a mélyagyi stimulációs sebészi eljárás (agyi pacemaker beültetése, DBS), mint kezelési mód, melyet idegsebész szakorvos végez.


Mit tegyünk, ha a jelenlétünkben valakinek epilepsziás rohama van?
 

Amennyiben a környezetünkben valakinek epilepsziás rohama van, ha tudjuk, fordítsuk stabil oldalfekvésbe, mindenképpen védjük a fejét, tegyünk alá párnát vagy bármit, ami puha és megvédi az ütésektől. A rohamozó beteget tilos lefogni, mert azzal komoly sérüléseket okozhatunk neki, és a tévhit ellenére a nyelvét sem kell vagy szabad kihúzni a szájából. Nem fogja lenyelni a saját nyelvét, viszont, ha a rángatódzó beteg szájába nyúlunk, akaratlanul is megharaphat, és ami még fontosabb, hányást is előidézhetünk azzal, ha a szájüregébe nyúlunk.

1997-ben, a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda hirdette meg február 14-ére, Szent Bálint (Valentin) napjára az Epilepsziások Világnapját, nem véletlenül. A vértanúként elhunyt pap, Szent Valentin ugyanis nemcsak a szerelmesek, hanem az epilepsziások védőszentje is.

Az epilepszia görög eredetű szó, mely „fogva tartást, megragadást" jelent. Az epilepsziával élő emberektől sokáig féltek, stigmatizálták, kiközösítették őket, annak ellenére, hogy számos az irodalomból, művészetekből, történelemből ismert alak – többek között Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij és Lord Byron - is epilepsziás volt. Az epilepszia korszerű szemléletének első szószólója egy XIX. századi angol ideggyógyász, Hughlings Jackson volt.

Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos, aki 2014-ben végzett Szegeden és 2020-ban szerezte meg neurológiai szakvizsgáját. Jelenleg az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Sclerosis Multiplex (SM) szakrendelésén dolgozik, egyben az SM Centrum vezetője is. Adjunktusként és kutató orvosként is elismert, Ph.D tanulmányait az SZTE Klinikai Orvostudományi Doktori Iskolájában folytatja. Kutatási és érdeklődési területei közé tartozik a sclerosis multiplex, a kognitív zavarok, fejfájás, szédülés, epilepszia és alvászavarok. Dr. Pukoli Dániel a bizonyítékokon alapuló orvoslás híve, és kiemelten fontos számára a mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi orvosi gyakorlatba és betegellátásba, amely lehetővé teszi a legpontosabb diagnózisok és terápiák biztosítását páciensei számára.


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.