Ezek a testrészek idővel eltűnhetnek az emberi testről

A történelem során az evolúció újra és újra átformálta az emberi testet: egyes szervek és képességek megerősödtek, mások elvesztették jelentőségüket. Azok a testrészek, amelyeknek már nincs valódi funkciójuk, idővel feleslegessé válnak – és eltűnhetnek. De vajon melyek ezek, és milyen változások várhatók a jövőben?
Míg az ősember naponta több tíz kilométert is megtett mezítláb, addig ma örülünk, ha két kilométer megvan. Ilyen körülmények között a kislábujj elveszti funkcióját, lassan elcsökevényesedik.
Egyes tanulmányok szerint a többi lábujjat is eltűnésre ítélte az ecolúció.
Amíg vadászó életmódot folytattunk jól jött, hogy tudjuk mozgatni a fülünket, ám erre a képességre napjainban már nincs szükségünk. Mivel gyakorlati haszna nincs, a fül mozgatását végző külső fülizom teljesen el fog tűnni a koponyáról.
A vastagbél kicsiny leágazása akkor volt fontos, amikor az ember főleg nyers növényi étrendet folytatott és kellett a hely a cellulóz megemésztéséhez. A főtt ételek és növénynemesítés miatt már nem életbe vágó a jelenléte, emberek milliói élnek nélküle boldogan.
Az emberi testen lévő testszőrzet az évmilliók alatt szinte eltűnt, de előreláthatólag pár évtízezred múlva még csupaszabbak leszünk az evolúció miatt.
Azonban a haj, a szempilla, a szemöldök, valamint a szaporodásban szerepet játszó hónalj és fanszőrzet továbbra is marad a fodrászok és kozmetikusok legnagyobb örömére.
Őseinknek, amikor még fákon éltek, valódi farkuk volt – ennek maradványa a ma is megtalálható a testen, ez a farokcsont. Bár ma már gyakran csak akkor figyelünk rá, amikor fájdalmasan megütjük, valójában nem teljesen haszontalan: ülés közben részt vesz a testsúly megtartásában, és több izom is ehhez tapad. Az evolúció azonban folyamatosan csökken a mérete, és hosszú távon teljesen el is tűnhet.
Érdekes, de az emberek mintegy 11%-a nem rendelkezik az alkartól a csuklóig futó úgynevezett hosszú tenyérizommal, melynek anno a fán való függeszkedésben volt szerepe. Mióta két lábon járunk, nincs szükségünk erre, így ez is el fog tűnni.
Amíg az ősember nyers húst és lágyszárú növényeket evett, robusztus állkapocsra és bölcsességfogra is szüksége volt, hogy a kemény ételt megrágja. Azonban a főtt étel megjelenésével az állkapocs is zsugorodott, amiben a masszív bölcsességfognak nem jut hely. Ez az oka annak, hogy sokaknál el kell távolítani a bölcsességfogakat, de az is előfordul, hogy sok esetben ki sem fejlődik.
Vannak, akik a fülükön egy apró, hegyes kis dudorral születnek – ez az úgynevezett Darwin-dudor. Nem valamiféle különleges tünderokonság jele ez, csupán egy evolúciós maradvány. Egykor a hangok pontosabb irányának érzékelését segítette, ma azonban már nincs valódi funkciója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.