Új tanulmány állítja: az óraátállítás akár az életünkbe is kerülhet

Az óraátállítás sokak számára csupán egy félévente ismétlődő kellemetlenség – valójában komoly egészségügyi következményekkel járhat. A Stanford Egyetem orvoskutatóinak új tanulmánya szerint az óraátállítás nemcsak megzavarja az emberek belső óráját, hanem közvetlenül összefüggésbe hozható bizonyos betegségek – például a stroke és az elhízás – gyakoribb előfordulásával.

A kutatók háromféle időszabályozási rendszert hasonlítottak össze annak alapján, hogy ezek milyen hatással vannak az emberek belső biológiai órájára (cirkadián ritmusára): az egész évben alkalmazott standard időt (azaz a téli időszámítást), az egész évben alkalmazott nyári időszámítást, valamint a jelenleg elterjedt rendszert, amelyben évente kétszer váltunk a két időrend között.

Az óraátállítás gyengíti a belső órát

A tanulmány vezetője, Dr. Jamie Zeitzer pszichiáter szerint az éves kétszeri átállás zavart okoz a biológiai egyensúlyban, és hosszú távon negatív hatással van az egészségre. „Megállapítottuk, hogy akár a standard idő, akár a nyári időszámítás állandósítása jobb lenne az emberek egészsége szempontjából, mint az évente kétszeri váltás” – nyilatkozta Zeitzer a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban szeptember 15-én megjelent tanulmány kapcsán.

A kutatók matematikai modelleket használtak, hogy felmérjék a különböző időrendek fényhatásait a szervezet cirkadián terhelésére – vagyis arra, mennyit kell a szervezet belső órájának „eltolódnia” ahhoz, hogy szinkronba kerüljön a valódi nappali-esti ciklussal. 

A modellezés szerint az terhelné meg legkevésbé az emberi szervezetet, ha egész évben a standard idő lenne érvényben, mert a napfény a biológiai ritmus számára kedvező időszakban éri az embereket reggel, ez pedg segíti a szervezetet abban, hogy természetes módon igazodjon a 24 órás napi ciklushoz. Ezzel szemben a nyári időszámítás alatt a nap később kel, tovább van világos, ez pedig lassítja a belső ritmust, megzavarva a természetes folyamatokat.

Kézzelfogható egészségügyi előnyök

A Stanford kutatói a*Centers for Disease Control and Prevention egészségügyi adatait is felhasználták, hogy az egyes időrendek egészségügyi hatásait számszerűsítsék. A modell alapján:

Állandó standard idő mellett évente:

• 2,6 millióval csökkenhetne az elhízott emberek száma
• 300 ezerrel kevesebb stroke-eset fordulna elő

Állandó nyári időszámítás esetén:

• 1,7 millióval lenne kevesebb elhízott
• 220 ezerrel csökkenne a stroke-esetek száma

A különbségek százalékban kifejezve nem tűnnek óriásinak – 0,78%-kal kevesebb elhízás és 0,09%-kal kevesebb stroke a standard idő mellett –, ám országos szintre vetítve ez mindenhol nagy számokat jelentene. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozták, hogy a modellek nem vették figyelembe az olyan valós tényezőket, mint az időjárás, a földrajzi elhelyezkedés vagy az emberek napi rutinja, amelyek szintén befolyásolhatják a cirkadián ritmust.

Érvek és ellenérvek az időrendek körül

A nyári időszámítás hívei szerint ha tovább van világos, az csökkenti az energiafelhasználást, visszafogja a bűnözést, és több időt biztosít a szabadtéri tevékenységekre. Ezzel szemben az egészségügyi szervezetek, például az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia, a Nemzeti Alvás Alapítvány és az Amerikai Orvosi Szövetség az állandó standard időt támogatják. Szerintük a reggeli napfény szerepe kulcsfontosságú a biológiai óránk megfelelő működéséhez.

Az óraátállítás eltörléséről szóló viták évek óta zajlanak, és bizonyára a Stanford új kutatása csak tovább borzolja a kedélyeket. Az egészségügyi hatások számszerűsítése most először mutatja meg, milyen mértékben befolyásolhatja az óraátálltás a lakosság általános állapotát.