8 retró édesség, ami borzasztó volt, mégis imádtuk

Young,Beautiful,Woman,Eating,Chocolate.
Shutterstock - B-D-S Piotr Marcinski
nosztalgia retró édesség
Ha manapság beugrunk egy szupermarketbe, a bőség zavarában szinte választani sem tudunk, annyi féle és fajta édesség sorakozik a boltok polcain. Van azonban pár retró édesség, aminek ízét szinte még ma is a szánkban érezzük, amikor csak rájuk gondolunk. Nosztalgiázz kicsit velünk!

Biztos te is emlékszel még azokra az időkre, amikor alig pár forinttal a zsebedben suli után kirohantál a barátnőiddel a sarki közértbe, hogy megvedd végre azt a csokoládét, rágót vagy nyalókát, ami aztán az egész napodat bearanyozta. De vajon lehet még kapni ezeket a retró édességeket, vagy már csak az emlékeidben élnek? Ha te is a '80-as években voltál gyerek, biztosan megtalálod egykori kedvencedet az alábbi összeállításban.

Retró édesség gyermekkorunkból
Retró édesség a gyermekkorunkból
Forrás: Shutterstock

8 retró édesség, ami borzasztó volt, mégis imádtuk:

  • Négercsók

Ezt a habos süteményt több féle ízben lehetett kapni akkoriban. Az ostyalapra helyezett tojáshab, csokoládéval borítva, mely Magyarországon hat darabos kiszerelésben volt kapható, átlátszó műanyag csomagolásban; vanília, citrom, kókusz, eper, banán és málna ízesítésben volt elérhető. A termék legrégebbi receptúrája dán eredetű a 19. század elejéről származik. A termék magyarországi gyártása is dán gépekkel kezdődött meg. Egy ültő helyünkben képesek voltunk felfalni.

  • Francia drazsé

A franciadrazsét 1964-ben, a másik nagy klasszikussal, a Dunakaviccsal együtt a Duna Csokoládégyárban kezdték gyártani. Valószínűleg nehezen lehetne olyan embert találni, aki ne ismerné a franciadrazsét, amely klasszikus retró édességként generációk kedvencévé vált annak idején. Bár olyan drazsé nem volt, ami ne ragadt volna bele a fogunkba, mi mégis imádtuk, és marokra ettük a színes cukormázas drazsét a szülinapi zsúrokon és a nyári táborokban.

  • Limo üdítő italpor

Édes, apró fröccsöntött kis üvegcse, belsejében a ragadós műízű italpor, ami szinte soha sem látott vizet, hiszen szinte egyikünk sem használta „rendeltetésszerűen”. Imádtuk csak úgy a szánkba önteni, gyakran úgy nyakaltunk be, mint egy pohár forró kakaót. Talán azóta sem rohangál annyi narancssárga nyelvű, ragacsos kezű gyerek a játszótereken, mint akkortájt, a ’80-as években.

  • Gömb rágó

Ó azok az ízetlen színes kis gombócok! Szép és színes volt, de íze, na az nem sok volt, egyszerre minimum hármat kellett bekapni, hogy legalább pár másodpercig kitartson az íze. A mi gyerekkorunkban mégis őrülten népszerű volt ez a színes, látványos csomagolásba bújtatott, ízetlen  nyalánkság. Szerettük, mert a közel fél méteres kiszerelésben gyártott gömböket szét lehetett osztogatni a barátnőknek, osztálytársak.

Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
  • Téli fagyi

Hihetetlen, de a téli fagyi még ma is hódít. A citromos, vaníliás vagy kakaós krémmel töltött tölcséres édesség közül ma is találsz párat elszórva a boltok polcain. Valamikor még a hetvenes években robbant be a semmiből, hogy a hidegebb hónapokban pótolja a nyári hűsítőt. Külsejét tekintve abszolút hozta az eredetit, az íze viszont – még így visszagondolva is – hagyott némi kívánnivalót. A szájpadlásunkra tapadt, ragacsos, émelyítős krém, és az íztelen tölcsér együttes élményét mégis imádtuk, valami furcsa oknál fogva.

  • Turbó Rágó

Ki ne gyűjtötte akkoriban a papírba csomagolt rágó színes, versenyautók, motorok, hajók és repülők képeit? (lány létemre még én is imádtam). A nyolcvanas évek általános iskolai szünetei szinte elképzelhetetlenek voltak nélküle. Alig vártuk, hogy kicsöngessenek, és azonnal a rágóba rejtett autósképek őrült cserélgetésébe kezdtünk. Persze elrágtuk a rágót is, de a legnagyobb élményt a a fényes papíron pompázó 360 km/h-ás végsebességű Ferrarik vagy Lamborghinik jelentették.

  • Macskanyelv

A '80-as években az egyik legfinomabb csokoládénak számított a macskanyelv. Egy darabka gyermekkor, ami a mai napig ott díszeleg a boltok polcain. A hosszúkás, két végén kidomborodó, a macska nyelvére emlékeztető alakú, 5–8 cm hosszú csokoládérúd készülhet fehér-, tej- vagy étcsokoládéból. A hazánkban ismert csokoládéváltozat Gerbeaud Emiltől származik. Gyerekkorunkban egy szülinap vagy névnap sem múlhatott el macskanyelv nélkül, valakinek mindig ott lapult egy vagy két dobozzal belőle.

  • Dunakavics

Fogaink legnagyobb megrontója, hisz sosem hagytuk szétolvadni a szánkban. A ’80-as és ’90-es években a Dunakavics, a cukormázzal bevont földimogyoró jelentette a gyermekkor legfinomabb ízét. A mogyorós ízű édességet a Duna Csokoládégyár gyártotta 1964-től. A gyártás során a mogyorószemeket cukros bevonattal látttk el, ami fontos szerepet játszik az íz kialakításában, majd a „kavicsokat” egy színezőréteg hozzáadásával különféle színűre festették. Mi pedig imádtuk, de mennyire!

Neked melyek voltak a legjobb retró édességek gyermekkorodból?

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.