8 retró édesség, ami borzasztó volt, mégis imádtuk

Young,Beautiful,Woman,Eating,Chocolate.
Shutterstock - B-D-S Piotr Marcinski
nosztalgia retró édesség
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
Ha manapság beugrunk egy szupermarketbe, a bőség zavarában szinte választani sem tudunk, annyi féle és fajta édesség sorakozik a boltok polcain. Van azonban pár retró édesség, aminek ízét szinte még ma is a szánkban érezzük, amikor csak rájuk gondolunk. Nosztalgiázz kicsit velünk!

Biztos te is emlékszel még azokra az időkre, amikor alig pár forinttal a zsebedben suli után kirohantál a barátnőiddel a sarki közértbe, hogy megvedd végre azt a csokoládét, rágót vagy nyalókát, ami aztán az egész napodat bearanyozta. De vajon lehet még kapni ezeket a retró édességeket, vagy már csak az emlékeidben élnek? Ha te is a '80-as években voltál gyerek, biztosan megtalálod egykori kedvencedet az alábbi összeállításban.

Retró édesség gyermekkorunkból
Retró édesség a gyermekkorunkból
Forrás: Shutterstock

8 retró édesség, ami borzasztó volt, mégis imádtuk:

  • Négercsók

Ezt a habos süteményt több féle ízben lehetett kapni akkoriban. Az ostyalapra helyezett tojáshab, csokoládéval borítva, mely Magyarországon hat darabos kiszerelésben volt kapható, átlátszó műanyag csomagolásban; vanília, citrom, kókusz, eper, banán és málna ízesítésben volt elérhető. A termék legrégebbi receptúrája dán eredetű a 19. század elejéről származik. A termék magyarországi gyártása is dán gépekkel kezdődött meg. Egy ültő helyünkben képesek voltunk felfalni.

  • Francia drazsé

A franciadrazsét 1964-ben, a másik nagy klasszikussal, a Dunakaviccsal együtt a Duna Csokoládégyárban kezdték gyártani. Valószínűleg nehezen lehetne olyan embert találni, aki ne ismerné a franciadrazsét, amely klasszikus retró édességként generációk kedvencévé vált annak idején. Bár olyan drazsé nem volt, ami ne ragadt volna bele a fogunkba, mi mégis imádtuk, és marokra ettük a színes cukormázas drazsét a szülinapi zsúrokon és a nyári táborokban.

  • Limo üdítő italpor

Édes, apró fröccsöntött kis üvegcse, belsejében a ragadós műízű italpor, ami szinte soha sem látott vizet, hiszen szinte egyikünk sem használta „rendeltetésszerűen”. Imádtuk csak úgy a szánkba önteni, gyakran úgy nyakaltunk be, mint egy pohár forró kakaót. Talán azóta sem rohangál annyi narancssárga nyelvű, ragacsos kezű gyerek a játszótereken, mint akkortájt, a ’80-as években.

  • Gömb rágó

Ó azok az ízetlen színes kis gombócok! Szép és színes volt, de íze, na az nem sok volt, egyszerre minimum hármat kellett bekapni, hogy legalább pár másodpercig kitartson az íze. A mi gyerekkorunkban mégis őrülten népszerű volt ez a színes, látványos csomagolásba bújtatott, ízetlen  nyalánkság. Szerettük, mert a közel fél méteres kiszerelésben gyártott gömböket szét lehetett osztogatni a barátnőknek, osztálytársak.

Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
  • Téli fagyi

Hihetetlen, de a téli fagyi még ma is hódít. A citromos, vaníliás vagy kakaós krémmel töltött tölcséres édesség közül ma is találsz párat elszórva a boltok polcain. Valamikor még a hetvenes években robbant be a semmiből, hogy a hidegebb hónapokban pótolja a nyári hűsítőt. Külsejét tekintve abszolút hozta az eredetit, az íze viszont – még így visszagondolva is – hagyott némi kívánnivalót. A szájpadlásunkra tapadt, ragacsos, émelyítős krém, és az íztelen tölcsér együttes élményét mégis imádtuk, valami furcsa oknál fogva.

  • Turbó Rágó

Ki ne gyűjtötte akkoriban a papírba csomagolt rágó színes, versenyautók, motorok, hajók és repülők képeit? (lány létemre még én is imádtam). A nyolcvanas évek általános iskolai szünetei szinte elképzelhetetlenek voltak nélküle. Alig vártuk, hogy kicsöngessenek, és azonnal a rágóba rejtett autósképek őrült cserélgetésébe kezdtünk. Persze elrágtuk a rágót is, de a legnagyobb élményt a a fényes papíron pompázó 360 km/h-ás végsebességű Ferrarik vagy Lamborghinik jelentették.

  • Macskanyelv

A '80-as években az egyik legfinomabb csokoládénak számított a macskanyelv. Egy darabka gyermekkor, ami a mai napig ott díszeleg a boltok polcain. A hosszúkás, két végén kidomborodó, a macska nyelvére emlékeztető alakú, 5–8 cm hosszú csokoládérúd készülhet fehér-, tej- vagy étcsokoládéból. A hazánkban ismert csokoládéváltozat Gerbeaud Emiltől származik. Gyerekkorunkban egy szülinap vagy névnap sem múlhatott el macskanyelv nélkül, valakinek mindig ott lapult egy vagy két dobozzal belőle.

  • Dunakavics

Fogaink legnagyobb megrontója, hisz sosem hagytuk szétolvadni a szánkban. A ’80-as és ’90-es években a Dunakavics, a cukormázzal bevont földimogyoró jelentette a gyermekkor legfinomabb ízét. A mogyorós ízű édességet a Duna Csokoládégyár gyártotta 1964-től. A gyártás során a mogyorószemeket cukros bevonattal látttk el, ami fontos szerepet játszik az íz kialakításában, majd a „kavicsokat” egy színezőréteg hozzáadásával különféle színűre festették. Mi pedig imádtuk, de mennyire!

Neked melyek voltak a legjobb retró édességek gyermekkorodból?

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.