Pesti mesék - Tudod, miért épp Corvin lett a köz, a mozi és a negyed neve?

Pesti mesék Corvin köz
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A nevezetes mozi és az 1956-os forradalom legendás helyszínének neve egymáshoz kapcsolódik, de melyik volt ott előbb? És mi a köze mindehhez egy szeszgyárnak és egy filmgyárnak?

A mai Corvin-köz- és negyed környéke évszázadokig kívül esett Pest városának határain. Olyannyira, hogy a 18. század elejéig itt még főként kertek és szántóföldek feküdtek, sőt itt húzódott a Rákos-árok is egy benne csobogó patakkal, körülbelül a mai József körút nyomvonalán. A 18. század folyamán aztán egyre inkább lakóházak, templomok, majd kiépülő utcák váltották fel a mezőgazdasági hasznosítású birtokokat, a külterületből előbb külváros lett, majd 1777-től Józsefváros részeként hivatalosan is Pesthez csatolták.

A beinduló iparosodás folyományaképpen különféle üzemek is települtek az (akkori) város szélére, így a 19. század elején egy szeszgyár is, amit 1853-ban Gschwindt Mihály vásárolt meg, és fejlesztett rövid időn belül az ország legnagyobb likőrgyártójává. Ez a gyár állt a mai Corvin mozi helyén, az ún. Gschwindt-telken, egészen a 20. század első évtizedéig, amikor a világvárossá növő Budapest terjeszkedésének, legfőképp a Nagykörút kiépülésének áldozata lett. 1911-ben bontották le a gyárat, de a helyére nem kerültek rögtön új épületek: a mai Corvin-köz területén lévő foghíjtelken egy ideig korcsolya- és teniszpálya működött.

Erre az üres területre álmodta meg a Corvin mozi épületét Bauer Emil építész, amit 1922-ben avattak fel, és akkora eseménynek számított a megnyitója, hogy az ünnepségen részt vett Horthy Miklós kormányzó is, Kosztolányi Dezső pedig verset írt az alkalomra.

A Corvin mozi épülete Forrás: Facebook: Józsefváros régi fotókon/Greff Lajos

„Itt lenni nem lehet, csak látszani
és élni-halni nem, csak játszani.
Lakója nincs,
vendége van ezer
s a szíve mind
egyszerre ver.
Így áll a nagyvárosba, hol a bérház
üvölt s a korcsma lármáz.
A klinikák és temetők között
az égbenéző, ködbe-öltözött.
Babonás és csoda.
Tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz.
Az álmainknak várfoka: a színház."

(Kosztolányi Dezső: Szavak – A Corvin színház megnyitójára)

De miért épp Corvin lett a filmszínház neve? A Hunyadiakra utaló elnevezés a két világháború közti Magyarország emlékezetpolitikája révén népszerűnek számított: ekkor alapították a Corvin-láncot, és épült meg néhány sarokkal innen a Corvin-áruház is. Az alapítók is azzal indokolták a névválasztást, hogy „fő szempontja a tudományos, erkölcsnemesítő, nemzetnevelő és hazafias irány érvényesítése, tehát olyan célok, melyek teljesen megfelelnek a nemzeti királyunkhoz: Corvin Mátyáshoz fűződő hagyománynak, akinek relief képei díszítik mozgóképszínházunkat". Ugyanakkor az is bizonyosan szerepet játszott a döntésben, hogy a mozi alapítói között ott volt az a Corvin Filmgyár, ami ekkoriban Európa harmadik legnagyobb filmstúdiójának számított. Először a mozi állt tehát itt, és csak 1927 után építették körbe a mai Corvin köz házaival, így a kialakuló utcácska a nevét a filmszínházról kapta.
Az így kialakított zegzugos köz pedig tökéletes stratégiai védelmi pontként szolgált aztán az 1956-os felkelők számára, főleg a szovjet tankok megérkezése után. Innen ellenőrizhették a Nagykörutat, az Üllői utat és a Petőfi hidat is, a Kilián laktanya pedig biztos bázisul szolgált. A Corvin közi harcosok a teljes szovjet harckocsiveszteség mintegy feléért voltak felelősek, nem véletlen, hogy ezen a környéken nagyobb károk érték a házakat, mint a világháborúban. Az József körút és Üllői út sarkán álló épületrészt nem is lehetett már megmenteni, a helyére modern stílusú épület került 1959-ben.

Stratégiai védelmi pontként szolgált az 1956-os felkelők számára, nem véletlen, hogy a környéken nagyobb károk érték a házakat, mint a világháborúban Forrás: Fortepan / Nagy Gyula



A Corvin köz harcosaira emlékeztet 1996 óta a mozi mellett álló Pesti srác szobra is, és ebben az évben újult meg maga a mozi is, többtermes multiplex filmszínházzá alakulva. A környék életében a következő jelentős változást 2007 hozta el, amikor hatalmas ingatlanberuházás indult a mozi és a köz mögötti területen. Az itt álló régi házakat sorban lebontották, és egy új sétány körül új lakóházak épültek. A történelmi nevet pedig ezek is megörökölték, így ma már létezik Corvin-sétány és Corvin-negyed is, az utóbbi az itteni tömegközlekedési megállók nevében is.

A Pesti mesék című sorozatunk korábban megjelent részeit ITT olvashatod.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.