Pilát Gábor az elismerésről

2019.05.31. 20:00

Sokszor úgy vágyjuk az elismerést, mint az a nő a lopott pillantást, aki először ölti magára az új ruháját.

Velünk lenne a baj? Az elismerés a sérült ember szánandó vágya lenne? Határozottan nem. Ha nem erre alapozza valaki az önbecsülését, akkor inkább csak meggy a fagyi tetején, ami a szó szoros és átvitt értelmében is megédesíti az életet. Ha viszont semennyit sem kap belőle, kissé ízetlen lesz, és amikor az elismerés helyett csak leértékelés a jussa, akkor keserűvé válik az íz. 

Ráadásul ha mindez a szerettünktől érkezik, akkor mérgezővé lesz.

Az el nem ismerés a sérült ember jellemzőjeForrás: Shutterstock

Az elismerés tehát nem a sérült ember szánandó vágya, az el nem ismerés a sérült ember jellemzője.
Milyen furcsa, disszonáns és életidegen kimondani: bántás a szerettünktől. Pedig semmi furcsaság nincs benne. Akinek karcos a szemüvege, mindent karcosan lát, így hát a sérült ember kritikusan és leértékelően tekint a világra, nincs benne elismerés. Várhatsz tőle, és meg is sértődhetsz, ha nem ad, de az egész olyanná válik, mint a kaszinó. Rövid távon akár nyerhetsz is. Utána is van esélyed, de nem több, mint az orosz rulettben.

Kapcsolódó cikkek
Pilát Gábor: mit nevezünk perverziónak?

A perverzió az a fogalom, amely első hallásra nehezen tud pozitív értelemben feltűnni. Az értelmező kéziszótár szerint is: „elfajulás, elferdülés, nemi eltévelyedés”.

Pilát Gáborszerelempárkapcsolatkapcsolatelismerés