Pesti mesék: Széchenyi sosem láthatta készen a Lánchídat, aminek nem is ez a hivatalos neve

Pesti mesék Budapest Széchenyi István Lánchíd
Befejeződött a Lánchíd felújítása, újra birtokba vehetik a legrégebbi Duna-hidat a fővárosiak. Mi pedig ebből az alkalomból utánanéztünk: milyen érdekességeket rejt a Lánchíd története?

Mai fejjel szinte hihetetlennek tűnik abba belegondolni, hogy a magyar történelem nagy részében, egészen bő 170 évvel ezelőttig sosem állt állandó kőhíd Buda és Pest között. Pedig már sok-sok évszázada itt haladt át az Alföldöt és a Dunántúlt összekötő országút és kereskedelmi útvonal, jóval a két település felemelkedése előtt is. A közlekedést a két part között csónakokkal, kompokkal és ideiglenes hidakkal oldották meg, mint a rómaiak által Aquincum magasságában emelt hadi fahíd, vagy a török kortól létező hajóhidak.

Ezeket a hajóhidakat azonban telente szét kellett szedni a jég miatt, így ezekben a hónapokban csak nagyon nehezen lehetett átjutni a folyó két partja között, jégzajlás esetén még csónakok és kompok révén sem. Így történt ez 1820 telén is, amikor egy erős jégzajlás miatt Széchenyi István gróf nem tudott átkelni a Dunán, és így nem tudott részt venni az apja temetésén. Ezután jutott döntésre, amiben a személyes okok miatt az ország felvirágoztatásának szándéka, európai vérkeringésbe való bekapcsolásának célja is motiválta, és erre a saját vagyonát sem sajnálta:

„Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol."

"Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül"- Széchenyi István gróf Forrás: Wikipedia/Barabás Miklós

Széchenyi a híd megvalósításához részvénytársaságot alapított, amiben maga mellett a görög származású Sina György bécsi bankár számított komolyabb befektetőnek. A híd tervezésével William Tierney Clark angol mérnököt bízták meg, akinek ekkor már állt egy láncos technikával épült hídja Londonban, Marlow-ban és Shoreham-by-Sea-ben – ezek közül ma már csak a marlow-i áll, de a korabeli ábrázolások nyomán szembetűnő, mennyire hasonlított mindhárom építmény a mi Lánchídunkra. Méretében azonban a hazai a legnagyobb, sőt a maga korában az egész világon az egyik leghosszabbnak számított, komoly mérnöki kihívást állítva ezzel Clark elé.

A híd építéséhez az első cölöpöket 1840 nyarán verték le a Duna medrébe: csak ez a munkafázis két éven át tartott, magyar és angol munkások százainak részvételével. A híd alapkövét 1842-ben tették le, a pillérek 1847-ben készültek el, a vasszerkezet pedig már a szabadságharc idején került a helyére. 1848. július 18-án az egyik csigasor lánca el is szakadt, feldöntve azt a munkahidat is, amin Széchenyi állt, de a gróf nem szenvedett sérülést, és ki tudott úszni a Dunából.

A felépült Lánchíd 1859-ben Forrás: Wikipedia/Hunfalvy János

A történelmi események nagymértékben befolyásolták a hídon való közlekedés első pillanatait. 1849. január 1-én haladt át rajta az első kocsi, amiben a koronát menekítették Debrecenbe. Később császári csapatok tízezrei vonultak át rajta, leverni az oroszokkal együtt a nemzeti szuverenitásért küzdő magyar seregeket. Amikor 1849. november 20-án hivatalosan is felavatták a Lánchidat, a szabadságharc már elveszett, és Széchenyi is a döblingi elmegyógyintézetben sínylődött, így sosem láthatta beteljesedni élete egyik fő művét.

A hídfőknél 1850-ben foglalták el a helyüket a híres oroszlánok, amelyekről már akkoriban elterjedt a városi legenda, hogy nincs nyelvük (pedig van). A budai oldalon 1857-ben tette szükségessé a hídon áthaladó forgalom a Várhegy alatti alagút megépítését. A Lánchíd pedig végül 1899-ben, az avatásának 50. évfordulóján kapta meg a Széchenyi lánchíd hivatalos nevet, amit azóta is visel, és amit azóta se használ senki a köznyelvben.

A második világháború végén a menekülő náci csapatok felrobbantották a hidat. Az újjáépítés során szélesebbre szabták a hídfőket, elbontották a vámházakat, és helyet kaptak benne a ma is látható aluljárók. A Lánchíd azóta több felújításon is átesett, legutóbb az elmúlt hónapokban.

A Lánchíd azóta több felújításon is átesett, legutóbb az elmúlt hónapokban Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A megújult híd 2022. december 16. óta nyílt meg újra a fővárosiak előtt, az autókat kivéve. Hogy ők is újra használhatják-e majd a Lánchidat, arról egy féléves tesztidőszakot követően születik majd döntés.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.