Közléskényszer: miért káros az érzelmi inkontinencia?

A közösségi média pozitívumként elkönyvelhető jellemzője, hogy napszaktól függetlenül, mindig talál az ember egy „barátot”, akinek kiöntheti a lelkét. Ha megcsíp egy medúza, beszól valaki az utcán, megpróbálnak kirabolni vagy csak rosszul sikerült egy dolgozat, az első út az Insgatramra, Facebookra, TikTokra és hasonló oldalakra vezet, attól függően, melyik generációhoz tartozik az illető. Ventillál, azonnal tudatni akarja az ismerősökkel és ismeretlenekkel, hogy mi történt vele. Előbb jön a közléskényszer, és csak utána az orvos, rendőr vagy kevésbé súlyos esetben (és ebből van több), a család. Muszáj beszámolnia a történtekről.

Az érzelmi inkontinencia egyfajta közléskényszer, amely azonnal megkönnyebbülést hoz

A szorongás egyfajta kezelése lett a közösségimédia-poszt, amelyben minden örömtől és bánattól, ami a lélekre, érzelmekre hat, azonnal meg lehet szabadulni, legalábbis az érzés okozta feszültséget oldani. Rá lehet zúdítani boldog-boldogtalanra a szenvedéstörténetünket, függetlenül attól, érdekel-e bárkit a kínunk. A gyereknek, fiatalnak nincs ideje hazamenni anyuhoz és apuhoz vagy felhívni őket telefonon, nem ér rá tíz perc, ne adj isten egy óra múlva elmondani, mi történt, mi bánt, mert akkor és ott, azonnal ki kell kiabálni a nagyvilágba, hogy „FÁJ”. Feszültséget magában nem tárol, a problémán nem rágódik, viszont a közösségi médiától azonnali reakciókat és megoldásokat vár, és talán kap is az ember. Azok minőségéről és objektivitásáról most ne nyissunk vitát. 

A feszültségoldás jó dolog, de akkor mi a baj az érzelmi inkontinenciával? 

Ha csak arról van szó, hogy el kell mondanod valamit, mert azt szeretnéd, ha más is tudna róla, az nem érzelmi inkontinencia. Ha az élményt magadon átszűrve, feldolgozva adod át másoknak, az sem érzelmi inkontinencia, akkor sem, ha ezt blogbejegyzés vagy közösségimédia-poszt formájában teszed meg, hiszen nem a platform a lényeg, az csupán eszköz. Az érzelmi inkontinencia lényege, hogy azonnali szabadulást, átadást, áttolást jelent Továbbítod a benned lévő feszültséget, anélkül, hogy megpróbálnád kezelni. Ezzel nemcsak magadat fosztod meg attól, hogy megtanuld az indulataidat, szorongásodat kezelni, de miközben te valós időben ontod magadból a szavakat, másokra helyezel nyomást.

Az érzelmi inkontinencia negatív hatásai

Tehát, amikor feldolgozatlan információkat, érzéseket közölsz másokkal, ártasz azoknak is, akik olvasni kénytelenek a soraidat. Ám ez csak az egyik hátulütője annak, ha semmit nem vagy képes magadban tartani. Az effajta közléskényszer nemcsak a környezetednek lehet terhes, de magadat is megfosztod attól, hogy megtanuld helyükön kezelni az érzéseidet, az örömöt, a dühöt, haragot, nem adsz magadnak lehetőséget arra, hogy kialakuljon egy problémamegoldó mechanizmus a benned keletkező feszültség oldására, a negatív érzelmekkel, eseményekkel való megküzdésre. Az érzelmeid azonnali kiadása csak arra elég, hogy túlélj, arra már nem, hogy átgondold, ami történt veled, feldolgozd az eseményeket, és ezeken keresztül némi önismeretre is szert tegyél. Ugyanis, ha másokra zúdítod a bajodat, az ő reakcióikra, megoldásaikra, tapasztalataikra alapozol, soha nem leszel tisztában a saját érzelmi szükségleteiddel, soha nem a saját életedet éled, mindig másoknak akarsz majd megfelelni.