Kutatás: a magányos gyerekek nagy eséllyel hallucinációktól és téveszméktől szenvednek felnőttkorukban

A kutatók 285 olyan ember beszámolóját elemezték, akik már átestek az első pszichotikus epizódjukon, és 261 olyanét, akik még nem. A kutatók megállapították, hogy azoknál, akik 12 éves koruk előtt több mint hat hónapig magányosnak érezték magukat, nagyobb lehet a pszichózis - hallucinációk, téveszmék és zavaros gondolatok - kialakulásának kockázata a későbbi életük során.

"Egyre több bizonyíték van a magány negatív egészségügyi- és társadalmi következményeire a felnőtteknél, de sokkal kevesebbet tudunk a fiataloknál jelentkező magány hosszú távú hatásairól" - idézte a New York Post Dr. Covadonga Diaz-Caneját, a madridi Hospital General Universitario Gregorio Maranon Pszichiátriai és Mentális Egészségügyi Intézetének munkatársát. 

A gyermekkori magány 117%-kal növelte a későbbi pszichotikus epizódók kialakulását, és ez még inkább igaznak bizonyult a nők esetében. Azoknál, akik arról számoltak be, hogy általános iskolás korukban magányosnak érezték magukat, 374%-kal nagyobb eséllyel alakult ki pszichózis, míg férfiak esetében ez az arány viszonylag csekély, 17%-os növekedést mutatott.

"Ezek különösen fontos adatok lehetnek, tekintve, hogy a gyermekkori magány igen elterjedt jelenség, és a helyzet folyamatosan romlik" - mondta Diaz-Caneja.

Andrea Fiorillo professzor, az Európai Pszichiátriai Társaság elnöke szerint az új eredmények rávilágítanak "egy aggasztó tendenciára, és aláhúzzák annak fontosságát, hogy már fiatal korban foglalkozzunk a társas kapcsolatokkal és az érzelmi jóléttel".