2024.08.24.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Állandóan takarít, rendet rak, rendszerez, ellenőriz, minden, ami csak mozdítható, azt lepucolja, fertőtleníti. Ezek bizony az Ágnes asszony-szindrómára utaló jelek.
Az Ágnes asszony-szindróma nem csupán a tisztaság és rendezettség iránti vágy, az állandó súrolással, pakolással, törölgetéssel, rendszerezéssel valamilyen belső feszültségről terelik el a figyelmüket, amivel foglalkozni kell.
Forrás: Shutterstock
Ágnes asszony-szindróma vagy csak pedánsság? Hogyan lehet eldönteni?
„A kényszerbetegséget és a tisztaságra való törekvést a megszállottság különbözteti meg egymástól. Ha valaki szinte megállás nélkül, ismétlődően, kényszeresen takarít, és a gondolatai is szinte csak és kizárólag ezen járnak, és ez hatással van az egész életére, akkor bizony beteges tisztaságmániáról beszélünk" – mondja dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.
A kényszerbetegségben szenvedőknél a rögeszmék annyira átveszik az uralmat, hogy értelmetlen, folyamatos és ismételt takarítással próbálnak megszabadulni a képzelt veszélytől.
„Egyesek úgy érzik, hogy csak ezzel enyhíthetik a szorongásukat. A kényszeres cselekedetek sok időt vehetnek igénybe, és ez megzavarhatja az ember társadalmi, tanulmányi vagy szakmai életét. A rituálék és kényszercselekvések pontos végrehajtásának igénye komoly, szinte elviselhetetlen szorongást okozhat. A kényszerbetegség tehát sokkal több, mint a tiszta, rendezett környezetre való törekvés" – tette hozzá a pszichológus.
Többféle fajtája is van:
- Szennyeződés és tisztálkodás
Egyes emberek szélsőségesen félnek attól, hogy baktériumok, testnedvek vagy más anyagok - beleértve az olyan „szennyeződéseket” is, mint a gonoszság vagy a balszerencse - beszennyezik őket, de még attól is retteghetnek, hogy ők szennyeznek be másokat. A fertőzéstől való megszállott félelem tisztálkodási kényszerhez vezethet. Az ebben szenvedő emberek azt hihetik, hogy a tárgyak vagy terek meghatározott sorrendben vagy meghatározott gyakorisággal történő tisztításával elkerülhetik a szennyeződést vagy fertőzést, vagy kigyógyulhatnak a betegségükből, ha már elég tiszta lesz minden.
- Szimmetria és rendezés
Vannak, akik a tárgyak bizonyos sorrendben való elrendezésének megszállottjaivá válnak, gyakran egyfajta mágikus vagy babonás gondolkodás miatt. A kényszerbetegségben szenvedő személyek például azt képzelhetik, hogy ha nem az általa pontosan meghatározott távolságra sorakoztatja fel a piperecuccait, akkor aznap valaki bántani fogja őt, vagy ha reggel ötször kitakarítja a mosogatót, akkor aznap nem éri balszerencse őt vagy valamelyik családtagját.
- Ellenőrzési kényszer
Néhány embernek állandóan olyan gondolatok járnak a fejében, hogy kárt tesz másokban vagy önmagában a figyelmetlensége miatt. Az ettől való rettegés kényszeríti őket arra, hogy állandóan ellenőrizzék önmagukat, például, hogy kikapcsolták-e a tűzhelyt, kihúzták-e a vasalót, bezárták-e az ajtót. Az ellenőrzési kényszerben érintett emberek a befejezetlenség érzését írják le, hacsak nem hajtanak végre bizonyos rituálékat vagy viselkedéseket többször egymás után. Más gyakori kényszercselekvések közé tartozik a mantrák, imák vagy biztonsági szavak ismételgetése a veszély elhárítása vagy a szorongás csökkentése érdekében.
- Szerzett és öröklött is lehet
Sok esetben ezeket a kényszereket egy korábban megélt trauma váltja ki, és jellemző, hogy az ebben szenvedő emberek nem tudják kifejezni és kezelni a haragjukat.
A tudósok jelenleg úgy vélik, hogy örökletes zavar is lehet: ha a szülő vagy a testvér kényszerbetegségben szenved, nagyobb valószínűséggel alakul ki ez az állapot.
A kutatók ezen felül eltéréseket találtak a kényszerbetegségben szenvedő emberek agyszerkezetében, valamint az agyműködésükben: nagyobb az összeköttetés és az aktivitás az agynak a szokások kialakulásával kapcsolatos részeiben és az érzelmeket - különösen a félelmet - feldolgozó részeiben" – mondja a szakértő.
Forrás: Shutterstock
Gyógyítható?
Az orvosok, pszichiáterek és pszichológusok számos olyan kezelést találtak, amelyek csökkenthetik a tüneteket és javíthatják a mindennapi élet minőségét a betegek számára. Ilyen például a kognitív viselkedésterápia, amely sok kényszerbetegséggel küzdő ember számára igen hatékony.
A kezelés során a terapeuta segíthet csökkenteni szorongását azáltal, hogy azonosítja azokat a gondolati mintákat, amelyek torzítják a valóságról alkotott képét
és stresszt okoznak. Ezután a terapeuta segíthet megtanulni, hogy ezeket a gondolatokat átformálja a beteg.
Egy másik terápia az expozíció és válaszmegelőzés (ERP), ami szintén igen hatékony a kényszerbetegség kezelésében.
Az ERP során a beteg és terapeutája együtt dolgoznak azon, hogy azonosítsák azokat a külső és belső kiváltó okokat, amelyek stresszt okoznak a páciensnél,
és arra késztetik, hogy kényszeresen viselkedjen. A beteg leírja a terapeutának a kényszeres gondolatait és a kényszeres viselkedését. Elmagyarázza, mitől tart, mi fog történni, ha nem követi végig a viselkedést vagy a rituálékat. A terapeutája ezután segít neki abban, hogy fokozatosan gyakorolja, hogyan nézzen szembe a stresszes helyzetekkel - mind képzeletben, mind a való életben - anélkül, hogy a kényszereit használná. Ezeket a terápiákat gyakran gyógyszeres kezelésekkel egészítik ki, az orvos felírhat antidepresszánst a tünetek csökkentésére.
Miért pont Ágnes asszony?
Hazánkban a tisztaságmánia Arany János: Ágnes asszony című balladáról kapta a nevét. A mű arról szól, hogy Ágnes asszony megöli a férjét, és hogy enyhítse a bűntudatát, szüntelenül mossa a férfi véres lepedőjét. De mivel a lelkiismerete nem nyugszik, továbbra is megállás nélkül mossa. Ez a ballada tökéletesen szemlélteti a beteges rend- és tisztaságmániát, mint jelenséget: a bűntudat, a tehetetlenség a belső kontroll elvesztése súlyos szorongáshoz vezet, emiatt megjelenhetnek a szélsőséges pótcselekvések, ebben az esetben az állandó takarítás, tisztogatás, pakolászás.
