A skót Stonehenge titka: a rejtett kincsekkel teli terület még a piramisoknál is idősebb

A Kilmartin Glen, vagy más néven, a skót Stonehenge története több mint 5000 évre nyúlik vissza, és olyan titkokat őriz, amelyek még ma is kihívások elé állítják a régészeket. Nemcsak azért különeleges, mert idősebb a piramisoknál és a Stonehenge-nél is, hanem azért, mert a legtöbben még soha nem hallottak a létezéséről.

A rejtélyes skót Stonehenge – minden, amit tudnod kell róla

Skócia nyugati részén, az Argyll és Bute régióban található Kilmartin Glen, egy páratlanul gazdag régészeti terület, amelyet a laikus szem talán könnyen figyelmen kívül hagyna. Az 5. és 6. századi Dál Riata királyság uralkodói még látták ezt a tájat, amely tele van álló kövekkel, kőcölöpökkel és kőből épült sírokkal. 

A táj önmagában is lenyűgöző: dombok, völgyek és hatalmas tőzeglápok váltakoznak. A Kilmartin Glenben található neolitikus építmények, mint például a Kilmartin Glebe Cairn és a Temple Wood Stone Circle, bepillantást nyújtanak abba, miként éltek ott több ezer évvel ezelőtt, és abba is, hogyan viszonyultak a halálhoz. Ezek a kőtömbök és monolittömbök nem csupán temetkezési helyek, hanem rituális központok is voltak, ahol az ősi kelták különféle szertartásokat végeztek.

• A skót Stonehenge Stonehenge-nél is idősebb

Kilmartin Glen több szempontból is különleges. A terület nemcsak a legnagyobb brit neolitikus építmények közé tartozik, de a Stonehenge-nél is idősebb. Az itt található kőcsoportok, álló kövek és sírdombok mind tanúskodnak arról, hogy a terület már évezredekkel ezelőtt is fontos szerepet játszott a helyi közösségek életében. 

Az ősi helyszínek különlegessége, hogy itt a természet és az emberi alkotások összefonódnak. A Nether Largie South Cairn például egy 5000 éves kőtemetkezési kamra, amelyben a látogatók különleges fényviszonyokat tapasztalhatnak, és az akusztika is megváltozik. 

• Kilmartin Glen – Az eltűnt múlt nyomában

A Kilmartin Glen feltárása azonban nem ment könnyen. Az első jelentős régészeti munkálatok az 1800-as években kezdődtek, de az igazi áttörést Marion Campbell és Mary Sandeman helyi önkéntesek hozták meg az 1960-as években, amikor elkezdték a terület átfogó régészeti feltárását. Azóta több mint 22 000 tárgyat gyűjtöttek össze, amelyek a neolitikum és a bronzkor időszakából származnak. A gyűjtemény jelentős része most a nemrégiben felújított Kilmartin Múzeumban látható, amely 2024 áprilisában nyílt meg újra a nagyközönség előtt.

 Ez a koncentráció egyedülálló a világon, és még mindig rengeteg titkot rejt magában. A közelben lévő Achnabreck sziklarajzai például még ma is több kérdést vetnek fel a kutatókban. A spirálok, körök és szarv alakú díszítések egyesek szerint szupernaturális erőket rejtenek, míg mások szerint az ősi emberek a téli napforduló fényével játszadoztak, amikor megalkották ezeket a szimbólumokat.