2024.10.17.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Lassan három hete annak, hogy a Jóban Rosszban színésznője és kisfia szörnyű autóbalesetet szenvedtek. A friss hírek szerint Sallai Nóra állapota szerencsére javul, ezzel kapcsolatban szólalt meg most az intenzív osztályos orvos.
Több mint két hétig mesterséges kómában tartották a színésznőt. Sallai Nóra és kisfia szeptember 27-én szenvedett autóbalesetet Alsónémedi területén. Mindketten súlyosan megsérültek, a kisfiú nem is élte túl a tragédiát, egy héttel a baleset után elhunyt. A színésznőt mesterséges kómában tartották, szerdán érkezett a hír, hogy az állapota végre javult egy kicsit.
Forrás: Hot!
Sallai Nóra mesterséges kómában van
Egy neve elhallgatását kérő intenzív osztályos orvos általánosságban elmondta a Borsnak, miért volt szükség arra, hogy Sallai Nórát mesterséges kómában tartsák.
„Szakmai nyelven az eljárást neuroprotektív szedációnak nevezzük. A beavatkozás, vagyis az altatás célja az idegsejtek és az agy védelme. Amikor valakinek megsérül a központi idegrendszere, az agy minden kóros elváltozásra vagy behatásra egyféleképpen tud reagálni, mégpedig vizenyővel, agyödémával. A koponyaűrünket az agy, az agyfolyadék és a bent keringő vér tölti ki. Akármelyik tárfogata nőni kezd, az a másik kettő rovására megy. A rendszer csak egy bizonyos határig képes kompenzálni, utána a nagymértékű koponyaűri nyomás keletkezik. Ez az agyvizenyő a sérülés elhelyezkedésétől függően vagy eltolja a középvonalat és az egyik agyféltekét átnyomja a másik oldalra, vagy a nyúltvelőt nekinyomja az öreglyuk elülső peremének, vagy a nyakszirtcsontnak. Mindkettő halálhoz vezet" - tájékoztatott az orvos.
Hozzátette, amikor egy beteget mesterséges altatásban tartanak, akkor számos agyi funkciót szüneteltetnek, emiatt pedig az agy oxigén- és tápanyag-felhasználása is csökken. Ez védelmet biztosít az az agyödémával és a beékelődéssel szemben. A beteg agykamrájába bevezetnek egy csövet, ezzel figyelik a koponyaűri nyomást. Az agyvizenyőt CT- és MRI-vizsgálatok segítségével ellenőrzik, és azt is figyelik, hogy az agybarázdák közötti árkok mennyire kitöltöttek. Az altatást akkor szüntetik meg az orvosok, amikor azt látják, hogy hogy a koponyaűri nyomás elmúlt, illetve ha a betegnél fennmaradnak bizonyos nyúltvelői reflexek.
